Waxolás, de nem akárhogy

tavaly már reantikosítottam ennek a 2 darabos, hengeres ikeás doboznak a nagyobbik darabját, de a kisebbet még a szekrényben tartottam – abban volt a nagyfiam néhány bébi zoknija, előkéje, az első cumija, kiscipőcskéje. A napokban előkerült a light grey árnyalatú krétafesték a tárolóból, mert az egyik kalitkámat festettem át vele, no meg egy régi tálcát, és ha már éppen a kezemben volt az ecset, eszembe jutott, hogy ezzel a dobozzal is kezdeni kellene már valamit.

 

A vidám gyümölcsös minta nem az én stílusom, így 2 réteg festékkel takartam.

 

 

Festés után azon agyaltam, hogy mi lenne, ha most nem transzfermintával, hanem valami egyedi módon díszíteném a dobozkát. Biztosan nem én találtam fel a spanyolviaszt, bocsánat az antik waxot – de bevalom még nem láttam máshol ezt a technikát. Talán nem véletlenül. Elég macerás dolog, de úgy voltam vele, ha nem sikerül akkor áttetsző wax-al megpróbálom leszedni, ha úgy sem megy, akkor maximum még egy réteg festéket kap.

Hát ezekre nem volt szükség, sőt én nagyon beleszerettem a végeredménybe.

Nem borzolom tovább a kedélyeket, elárulom mit műveltem: stencileztem. Most mondhatnátok: nagy cucc, már többmillióan stencileztek! Én azonban az antik wax-al stencileztem.

 

 

 

 

 

 

 

Kiválasztottam egy szép mintát, majd a szokásos módon felhordtam az antik waxot, csak nem ecsettel, hanem egy vattakorong segítségével. Itt-ott kísérletezésképpen játszottam az anyagmennyiséggel, vastagsággal.  Ilyen lett:

 

  

Ha tetszett az ötletem, és kíváncsi vagy még hasonlóan egyedi dekorációk elkészítésére, nézz vissza máskor is, vagy csatlakozz a facebook oldalamhoz.