Házöltöztetés – avagy alakítsuk a saját stílusunkra

A házunk külső megjelenését már a belső terek felújításakor elkezdtük a végleges kinézetre alakítani. A renoválás kezdetekor sok minden olyan kis pikk-pakk dolognak, feladatnak tűnt. Ám egy ilyen régi épületnél a megoldandó problémák sokszor hatványozottan és rétegesen bukkannak fel. Mivel mi a költségek miatt az időhöz is rendesen kötve voltunk, így nem tudtunk egy alapos feltárással/kutatással kezdeni, haladnunk is kellett. Bevallom ma sem csinálnánk másként, csak kicsit sokkal okosabban. Rengeteget tanultam és tapasztaltam, ma már felismerem, ha valaki kókler, és nem képes együttműködően velünk dolgozni, bárcsak az elején lett volna meg ez a tapasztalatom, amivel mára rendelkezem. De jó ez így is, hiszen elég maximalisták vagyunk, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki ebből az épületből, ami mára már az otthonunk. Hatalmas feladat volt ez a felújítás még a számomra is, és minden csepp verejték, fájdalom vagy kimerültség ellenére sem lennék olyan megbízó, aki csak fizet, megy az átadott kéglibe és hetekkel, hónapokkal később jön rá a sorozatos hibákra. Hibákat sajnos mi is elkövettünk, azonban mentségünkre legyen mondva, vegyészmérnökként és lakberendezőként nem vagyunk minden házfelújítós szakma tudásának a birtokában. Számomra egyébként hatalmas meglepetés volt, hogy ennyire gáz lett az építőipar, persze ez annak a vonzata, hogy sok jó szaki külföldön többszörös pénzért dolgozik, aki itthon maradt az vagy szuperül ért hozzá ezért szinte ritka szabad kapacitást találni hozzájuk, meg hát drágán is dolgozik, ami persze érthető, vagy jön a kókler, aki pár youtube videón kitanulva a mindenhez is ért.

A külső munkálatokra megbízható szakit kerestünk,hiszen azokat a feladatokat mi nem tudtuk volna megoldani, amit idénre kitűztünk magunk elé, ezért még jó előre kértünk több árajánlatot, elhívtunk több kivitelezőt, és ketten maradtak a végére. Bevallom hasonló árakat kaptunk mindkét részről, de jobban szeretek olyanokkal dolgozni akikkel már volt közös munkánk, így Tibort választottuk, bár a másik kivitelező is szimpi volt, és ismerős ajánlotta. A hetek alatt, míg Tiborék a teraszok, lépcsők kialakításán dolgoztak, a férjemmel mi párhuzamosan a ház utólagos vízszigetelésén ügyködtünk, amely szorosan egybefügg a lábazati hőszigeteléssel is. Az általunk elkezdett alapot kellett a kivitelezőknek elfogadhatóan tovább vinni és szépen befejezni. De lássuk csak milyen szigetelést és miért azt választottuk?

A homlokzati hőszigeteléseknek több fajtája van, a legelterjedtebb a polisztirol alapanyagú, ez lehet sima fehér vagy sötétszürke grafitos. Ez utóbbi jobb és drágább is. Azonban számunkra nem volt megfelelő egyik sem, mivel ezek lezárják a falat, ami így nem szellőzik, a mi esetünkben pedig bizony az alagsori vastag mészkőből épült alaphoz ez nem lett volna szerencsés, a belső falakon lehetséges penészesedés kialakulása miatt. Hogy ezt elkerüljük, kőzetgyapot mellett döntöttünk. Ebből is van többféle, mi a rockwool mellett tettük le a voksunkat, annak ellenére, hogy a területi képviselője nem volt igazán készséges sem e-mailben, sem telefonon, amikor érdeklődtem a termék felől, és tanácsokat kértem tőle. (ügyfélközpontúságból feketepont nekik!)

ásványgyapot hőszigetelés – mi a 15 cm vastagságút választottuk

Szóval a szigetelés kiválasztva, és hát a legtöbben ilyenkor keresztbe tett karral hátradőlnek, megbíznak egy szigetelős brigádot és várják a csodát. Ami valljuk be manapság sokszor balul sülhet el. A mi kivitelezőink ugyan jól dolgoztak, szakképesítésük szerint is végzett építőipari szakik, Tiborral több lakást is újítottunk fel, de azért nem bíztunk semmit a véletlenre. Alaposan utánajártunk minden lehetőségnek. Mivel nem a szokásos dekor-vakolattal szerettük volna a homlokzatot simíttatni, így rendszerben nem is gondolkodtunk, és több kereskedő után magával a gyártóval vettem fel a kapcsolatot. Ezt nagyon jól tettem, mert az építőiparban elhatalmasodott alapanyaghiányt éppen sikerült elkerülnünk, azzal, hogy időben megrendeltünk minden szükséges dolgot. Több hetet, akár hónapot is kell manapság várni a kőzetgyapot hőszigetelésre.

A Cemix Thermofix ragasztója a cég termékei közül a legjobb a kőzetgyapot hőszigetelő táblák felrakásához, hálózásához – a kivitelezőink szerint is jó vele dolgozni

A Cemix területi képviselője, Gergő látott fantáziát a házunkban és nagy lelkesedéssel segített mindenben egy ilyen zöldfülűnek, mint én. A kiválasztott szigeteléshez a cégük által gyártott és forgalmazott legjobb és legmegfelelőbb alapanyagokat ajánlotta számunkra. Sőt abban is segített, hogy a lehető legjobb dübelekkel legyenek majd rögzítve a hőszigetelő kőzetgyapot tábláink a falhoz. Hiszen nincs is attól bosszantóbb, ha a drágán kivitelezett hőszigetelés lepotyog a falról.

Sokan nem tudják, de bizony rengeteg múlik a dübelezésen. úgy hihetnénk, hogy kifúr, dübel beüt és kész is. Az az igazság, hogy nagyon fontos, hogy miből épült a ház, milyen a fal minősége, milyen fúrót és fúróhegyet ajánlott használni, milyen a hőszigetelés és hát ha már ott tartunk nem árt azt sem tudni, hogy m2-ként hány dübelt és hogyan kell elhelyezni a szigetelőtáblákban. Gergő jóvoltából megismertem az Ejot céget, akik a hazai piacon egyedülállóan, speciális hőszigetelő-pogácsával takarható hőhídmentes dübeleket forgalmaznak. Sőt megtudtam, hogy minden szigetelés előtt fúráspróbát kellene végezni, hogy a kiválasztott vagy ajánlott dübel valóban a legmegfelelőbb lesz-e a kivitelezés során. Profi cég, profi szakértő tanácsadó és profi termék – ennek csak jó lehet a végeredménye. Ásványi hőszigetelés esetén mindig fémszeges dübelt kell használni, mert az ásványi lemezek sokkal nehezebbek a polisztirolnál, így nagyobb igénybevételt kell a dübeleknek kibírnia.

Amint minden összállt és megkaptuk az alapanyagokat és megérkezett az állvány, aznap fel is építették a srácok, kezdődhetett a szigetelés. Na ja! előtte egy nagyon fontos lépés! A szigetelendő felület megtisztítása és mélyalapozása. Minden málló vakolatrészt el kell távolítani, lehetőség szerint portalanítani kell a felületet majd mélyalapozóval átkenni. Kezdésnek felszerelték az indító síneket, amely védi a szigetelést, nem tud így alámászni semmiféle rágcsáló vagy gyík, rovar. A sínek csatlakoztatásához ajánlott venni kis rögzító-klipszeket, a sarkokon pedig nálunk takarásban, duplán tették.

A szigetelés előtt egy nagyon fontos dolog, ha pl. ha gázcső fut a házon kívül, akkor azt nem takarhatja a hőszigetelés – nálunk a csöveket emiatt a leendő szigetelés síkja fölé kellett szereltetni, és szerencsére átrakták a gázóránkat is a hátsó falra. Mivel amikor a gázszerelők ráértek, akkor még a fasorban sem voltunk a hőszigeteléssel, így az óra felhelyezése előtt már kapott egy szigetelőtáblát ott a fal, amit be is hálózott és le is simított Tibor, hogy ott is szép legyen, ne kelljen utólag a hozzáférhetetlen helyeken bravúrozni. Ezt az egy táblát a későbbiekben a gigazuhárék miatt nejlonnal takartuk, hiszen a kőzetgyapotnak nem tesz jót ha elázik. A besimítatlan szigetelést ajánlott később is nejlonnal takarni ha esős az idő!

Az ásványgyapot hőszigetelőtábláknak van egy keményebb oldala, ezen van az írás, de oldalról látszik is, hogy ott jó ujjnyi vastagságban tömörebbek a szálak. (A kivitelezők nem igazán szeretik, mert bizony szúr, és hát sokkal nehezebb fizikai munka egy több kilós, ragasztóval alaposan megpakolt, vastag kőzetgyapottáblát rakosgatni.) Először a táblák hátoldalára vékonyan ragasztót kentek Tiborék, majd kis száradás után a perem-pont módszerrel: körben minden oldalra, középre pedig három kis kupac ragasztót vitték föl a Cemix Thermofixből. A lábazati szigetelést a Delta lemez miatt viszont ragasztóhabbal tettük fel, azonban a hálózása annak is Cemix termékkel történt, a Klebespatchel az xps-hez való ragasztóhabarcs.

A korábbi stukkókat, párkányokat, kiálló részeket a párom lebontotta, az elektromos kábeleket bevésettük a falba a villanyszerelőkkel, és még a szigetelés felragasztása előtt felkerültek a bejáratok fölötti előtetők tartószerkezetei is. Ez utóbbi különösen azért is fontos, mert így stabilabb a rögzítése, valamint a végső látvány csupán pár ív és a kecses tartókonzolok lettek.

Ugyebár egy külső házfalon szükség van lámpákra, mozgásérzékelőre, riasztóra, dugaljra, kamerára meg amit még kitalálunk – ezek profi rögzítésére találtam egy szuper kis találmányt. A szigetelésbe építhető, méretre vágható Kopos távtartó biztosan tartja a rá szerelt dolgokat, valamint dugalj kialakításához is pöpec kis cucc. Nézzétek csak:

Nélkülözhetetlen még a szép és jól működő végeredmény érdekében a megfelelő élvédőket és csatlakozóprofilokat használni. A sarkokra és élekre hálós élvédőt használnak, a nyílászárók felső éléhez vízorros élvédő javasolt, valamint az íves ablakainkhoz a hajlítható élvédő vált be. Szuper találmány a nyílászáró csatlakozóprofil, amely spalettázáskor egyben az ablakok/ajtók nejlonnal való védelméhez is hozzájárul, mivel eleve van egy később könnyedén letéphető része, amelyre a fóliát egyszerűen fel lehet ragasztani. Ez sok helyen csak fehérben beszerezhető, de a nagy áruhiány ellenére sikerült a grafitszürke ablakainkhoz fekete színűt venni. Ilyen hasznos kis segédek miatt is érdemes a Cemix és az Ejot kínálatát átböngészni, mert egyéb rengeteg szuper kiegészítőt lehet találni náluk amire nekünk most nem volt szükségünk. A régi ablakainknál a megfelelő méretek miatt maszkolószalaggal kellett operálnom a szép végeredmény érdekében, de bevallom időigényes és nagyon macerás a folyamat mind a pontos felragasztás, mind pedig a maszkolószalag szép és roncsolásmentes eltávolítása.

A szigeteléskor ugyebár kötésben elhelyezve, szorosan egymáshoz igazítva felragasztják a hőszigetelő lapokat, ha falszakaszonként haladnak a kivitelezéssel, mint mi, akkor is ajánlott a sarkokon befordulni a hálózás miatt. Ezt úgy kell megoldani, hogy minden második sornak szigetelőanyag-vastagságnyival kell túllógnia a sarkoknál, így fedik egymást. A felragasztás után, 24 óra elteltével szabad csak dübelezni. Azután nálunk kaptak egy vékony simítóréteget az Ejot-os dübelek, majd az egész felület is, amit másnap hálóztak. A vakolaterősítő háló csíkoknak fedniük kell a sarkok élvédőinek hálóját, valamint egymást is. Ezután simították csak készre egy utolsó réteggel, amelyet kicsit strukturálva kértünk, hogy vidékiesen rusztikusak lehessen majd a festett külső falaink.

A nyílászáróknál a mi ügyes kőművesünk, Laci a hőszigetelőtáblákból kivágta az ablakok ívét, majd az éleknél a kívánt vastagságú (2 és 3cm-es) xps szigetelőlemezeket használtuk. Ezekből alakította ki Tibor a spalettákat. Ahol íves kialakításra volt szükség, oda sablont készítettem. Dekopír fűrésszel (hosszabb vágóélt kellett hozzá vennünk, mert az xps 8 cm vastag volt) kivágtam a megfelelő darabokat. A mi szuper szakink rögzítette a spalettára, majd élvédőzte és síkra simította.

A lábazatnál a megfelelő profillal lezártam a Dörken Terrax lemezt a vízszigetelésünk legkülső, föld felőli bázisát. Amikor ez megvolt, a kivitelezőink segítettek befejezni a lábazat szigetelését is. Végül dübelezték, hálózták és lesimították, a száradás miatt pár nappal később lealapoztam, és még vár a színre festésre.

Alapvetően szerettük volna megtartani a ház nagypolgári jellegét, de kicsit ötvözni kívánom egyfajta rusztikus, franciásan vidéki bájjal. A nyáron véghezvitt változtatások mind-mind egy-egy lépéssel közelebb vittek bennünket a célunkhoz. Köszönjük a két kivitelezőnknek és az alkalmankénti segítőiknek a kitartó és megbízható munkájukat, a Cemix, az Ejot és a Dörken képviselőinek a profizmusukat, a sok-sok szakmai tanácsot és a kedvességüket! Valamint a lakatosunk munkáját, és azt, hogy az olykor lehetetlennek tűnő csajos ötleteim és kívánalmaim szerint kivitelezte az előtetőink vázát. Nem utolsó sorban pedig az ElnökÚrnak köszönöm, hogy megbízik bennem az ötleteimben, hogy munka mellett ilyen minőségben és ennyi mindent segít megvalósítani. Amikor ilyen emberekkel lehet együttműködni, akkor van még remény a magyar építőiparban is! És néhány fotó a korábbi, felújítás közbeni és a mostani állapotokról:

Amennyiben bármilyen kérdésed van, keress bátran!

Rea

UTÓLAGOS VÍZSZIGETELÉS – amatőröknek profi módon

Néhány szösszenet az utólagos vízszigetelésről – ami talán az egyik legmacerásabban kivitelezhető egy házfelújítás során

Amikor megvettük a FehérHázat, bizony nem is sejtettük, hogy majd lesznek gondjaink az alagsorban. Pedig lettek: a hőhidas páralecsapódás miatt penészedett a fal néhány részen, és a legutóbbi  hatalmas esőzések  miatt a sáros víz már megtalálta az útját a műhelyem falán befelé. Természetesen statikussal is jártunk az ingatlanban az adásvételkor, aki sok-sok dologra felhívta a figyelmünket, de mivel különösebb beázás vagy vizesedés nyomai nem igazán látszódtak az alagsorban, a lepukkantságon kívül, hát nem tartottuk olyan nagy kihívásnak. Állítólag az alagsort évtizedekkel korábban használták lakás célra, pl. kéménylyuk is volt, tehát fűtöttek is,  de ezt a házrészt az előző tulajok szinte csak lomok tárolására és régebben kiskocsmaként hasznosították.

A belső bontások során derült arra fény, hogy bizony a ronda barna műanyag lambéria alatt gondok vannak, hiszen a lambéria párnafái már szó szerint elkomposztálódtak, és hogy bizony a mészkő nedvességtartalma durván a remélt fölött van. Akkor még azt hittük, hogy azért van ez, mert a műanyag borítással, a vakolattal lezárták a mészkő falat, ami ezáltal nem tudott „lélegezni”. Részben igazunk is volt, de azóta az is kiderült, hogy a folyamatos külső nedvesség utánpótlás miatt nem is fog tudni kiszáradni a mészkő alap. Közben arra is fény derült, hogy egy selejtes alkatrész vagy hibás beépítés miatt a mosókonyhánk föld alatt elhelyezkedő mészkőfala az új csempeburkolat mögött tocsogósra ázott, és ez sem javított a helyzeten. (Hurrá ezt is javíthatjuk, mert elvált a burkolat a faltól. Igazán sajnálatos, hogy szinte minden szaki után javítanunk kellett még eddig.)

Az alagsorunk falazata teljes mértékben nagy méretű mészkő tömbökből épült, de ami szemnek csodaszép látványt nyújt már letisztított, kijavított állapotban – az nem mindig teljesen az aminek láttszik. Persze az általunk végzett több hétnyi munka után lett a fal ilyen dekoratív (számunkra legalább is az), így a temérdek befektetett energiánk bizony csak plusz indok volt arra, hogy a látvány még évtizedek után is ilyen szép maradhasson majd. Ez pedig csakis úgy lehetséges, ha megóvjuk a lábazatot/falazatot. De hogyan lehet ezt olyan falak esetében megtenni, aminek a külső része nagymértékben bizony a föld alatt van? Kitéve mindenféle környezeti hatásnak? Tudvalevő, hogy a mészkő nagyon porózus anyag, a környezete nedvesség-tartalmát szuperül képes átvenni – márpedig az alagsorunk külső részén bizony közvetlenül  mellette föld van, ami a csapadéktól, öntözéstől szinte folyamatosan nedves.

A hátsó falunkat a szomszédok nem megfelelő esővíz elvezetése is évtizedek óta rongálja. A szomszéd a házáról lezúduló esővizet kivezeti a kocsibejárójukra, a telkük terepszintjét évekkel ezelőtt megemelték, a lezúduló – sokszor pincéket eláztató mennyiségű – csapadék így folyamatosan és akadálytalanul a mi házunkhoz folyik és szivárog. A szomszédaink sajnos olyanok amilyenek – a jóindulatukra nullát nem lehet számítani, ezt sajnos tapasztalatból tudjuk. Ebből kiindulva pedig nekünk kell megvédenünk azt ami a miénk, amiért már eddig is rengeteget dolgoztunk. Persze azért az is a cél, hogy a kedves szomszéd a jövőben úgy oldja meg a csapadék elvezetését, hogy azzal ne mások értékeiben tegyen kárt – de ez hosszabb folyamat lesz szerintünk. Így elkezdtük keresni a kivitelezőt és a lehetőségeket az utólagos vízszigetelésre. Az ElnökÚr és én is sok-sok témába vágó oldalt néztünk végig, olvastunk és okosodtunk. A bejegyzést elolvasva ne számítson senki arra, hogy megmondom a tutit a témában, hiszen minden esetben az adott házhoz, az adott problémához és helyzethez kell a megoldást keresni és megtalálni.

Többféle utólagos vízszigetelés létezik: lemezbeütéses, injektálós, bitumenes lemezes, kenhető vízszigetelés, dörken lemezes, draincsöves és még biztosan olyan is amit nem ismerek. Az a rendszer amit mi telepítettünk a házfalra és mellé, a Delta lemezes és a draincsöves megoldás keveréke.

De miért is emellett döntöttünk? Hát mert lemezbeütést nem akartunk, ugyanúgy mint az injektálós megoldást sem. A lemezbeütés egy durva procedúra, statikailag nem használ a háznak sem, amikor átvágják a falat teljes keresztmetszetében, behelyeznek a falazatba egy vízzáró lemezt. Ez igazából egymagában még nem végleges megoldás, hiszen a lábazat melletti nedves földtömeg még ugyanúgy közvetlenül “áztatja” a falat.  Az injektálás esetünkben szóba sem jöhetett, mert annyira telítődve van a mészkő alapunk nedvességgel, hogy józan paraszti ésszel végiggondolva sem tudja a mészkő magába szívni  a sok-sok kifúrt lyukba  beinjektált anyagot, ezáltal csak pénzkidobás lett volna. Ráadásul ez sem lenne teljes megoldás az oldalról érkező talajnedvesség ellen mit sem ér. A „szakikkal” való eszmecserék arra azért jók voltak, hogy egyre biztosabbak lettünk abban, hogy mit nem szeretnénk, így sokkal letisztultabban és célirányosabban tudtuk kezelni a dolgot. Na de végre meg kellene találni a megoldást, de hogyan?

Annyit biztosan tudtunk, hogy mi a gondunk, és tudtuk, hogy mit szeretnénk elérni. A belső felújításkor az alagsori helyiségek padlóját rendesen víz-szigeteltük, így ott nem lehet gond. Kizárólag a falakon kívülről érkező vizet és a falazat alatt feljutó talajpárát kellene valahogy elzárnunk, vagyis a mennyiségét minimalizálnunk. Ami talajpára bejut a falakba, az távozni is tud onnan a belső térbe, ráadásul az alagsori részben használunk párátlanító berendezést. Emellett persze tisztában voltunk azzal, hogy nem lehet 100%-os hatásfokú majd az utólagos vízszigetelésünk, no meg azzal is, hogy nincsenek rá millióink, így a számunkra legmegfelelőbb megoldást kerestük.

Első körben legalább 15 vállalkozóval, céggel beszéltem, úgy 8-9 el is jött felmérésre, volt olyan cég akik fullon voltak megbízással már 2-3 évre előre, így nem is érdekelte őket a lehetőség, összvissz 3 árajánlatunk lett a végére, ebből egy volt korrekt és részletes, kettő nevetségesen primitív. Ez amúgy általános ma az építőiparban, sok a szava hihetetlen, kókler szerencsevadász. Szomorú, hogy ezt államilag hagyják, és a sok csalás ellenére sem szabályoznak semmit sem!

Voltak lemezbeütéses, injektálós, dréncsöves, és ezek kombinációiból ajánlott, sőt nevetséges félmegoldásos javaslatok a “kivitelezők” részéről, és volt amelyik belülről akarta szétbarmolni a falaink alját, amiről hallani sem akartunk – heteken át jártak felmérni, és mi mindig csak reménykedtünk, hogy na majd talán most végre olyan szaki jön, aki tényleg ért is hozzá. Vagyis meggyőző megoldást ajánl, nem pedig  csak milliókat akar lenyúlni tőlünk. Akadt olyan “szakember” akitől mi többet tudtunk az egészről, és csak bután nézett amikor kérdeztünk valamit, és volt még az „istenmentshogyezekhozzányúljanakaházunkhoz” kategória. Akadt olyan is, aki eljött, felmérte mi a gondunk, majd hetekig nem jelentkezett, aztán egyszercsak megjelent valakivel, aki pár hete még tereprendezett valahol, hogy majd akkor találnak rá kivitelezőt. Mondanom sem kell egyikőjük sem kapott megrendelést tőlünk.

Közben a sok csalódás miatt építésszel, statikussal is konzultáltam a problémáról, és egyre jobban kezdett körvonalazódni mi is lenne a megfelelő megoldás. És újra visszakanyarodtunk oda, hogy bizony a falazatot szükséges elzárni a földtől oly módon, hogy a fal “szellőzése” azért megmaradjon, és mindemellett a talajba jutó nedvességet valamilyen módon el kell vezetnünk. (Így utólag már csak azt nem értem,  hogy miért nem ajánlották a dörken lemezeket, mert tutira ismerik a céget? Hiszen a Dörken Kft. nagyon profi anyagokat forgalmaz és szakmai téren is magas szinten van és ráadásul segítőkészek.)

Jó kis feladat állt előttünk, de a hogyant még mindig nem tudtuk, azt hogy ki oldja meg azt pedig végképp nem.

A feladatot az is nehezítette, hogy a házat hőszigetelni is szándékunkban áll, ahhoz pedig lábazati szigetelés sem árt, ami egyben az alagsori részek hőszigetelése is, és mint olyan a mészkő falazat aljáig le kell nyúljon, bizony-bizony, a föld alatt végig (annak ellenére, hogy a szakember úr csak 80cm-ig szándékozott lemenni a néhol több mint 1,5 méter helyett – na ő pl. ezen bukta el a dolgot!

A probléma tehát többszörösen adott volt, amit a vírushelyzet még meg is koronázott. És itt jött hirtelen a képbe a kerti magaságyás. De hogyan is?

Mivel a kertünkbe magaságyásokat terveztem a veteményes számára, így azok kivitelezéséhez is elkezdtem gyűjteni az ötleteket. Akkor került képbe az a lemez, ami végül elvezetett bennünket a házunk megfelelő vízszigeteléséhez. A dörken lemezről van szó, amit alapvetően nem a magaságyásokba találtak ki, hanem pontosan az olyan régi, múlt századi és még régebbi épületekhez, mint a mi házikónk is. Több sem kellett, beszéltem a cég területi képviselőjével, aki a rövid beszélgetésünk után egyből értette mi a helyzet, és a személyes megbeszélés előtt átküldött nekünk egy tanulmányt. A cég vezetőjének a diplomamunkája volt, és ahogyan olvastuk, úgy helyeseltük a férjemmel szinte minden mondatát, a dolgozatban pedig benne volt a megoldás a mi problémánkra is. A cég tanácsadója a házunkat körbejárva olyan módszert javasolt, ami meggyőzött bennünket. Egy réteges szigetelést a házat körbevevő drain-rendszerrel, így megoldódni látszott a víz- és a hőszigetelés is, a vízelvezetéssel egyetemben.

A megbeszélés után teljesen fel voltunk dobva, bár még halvány fogalmunk sem volt akkor, hogy ki fogja nekünk mindezt kivitelezni, hiszen a korábbi hónapok alatt nem egy céggel próbálkoztunk, és egyik sem volt alkalmas eme feladatra!

A Dörken Kft. képviselője és a vezetője megtervezték nekünk a rendszert, kiszámolták hozzá a szükséges alapanyagokat, és meg is rendeltük, majd annak rendje és módja szerint vártuk az esős hetek után a jó időt. Addigra már nem is volt kérdéses, hogy ki, vagyis kik lesznek a kivitelezők. Már a terasz, a külső lépcsők és a hőszigetelés megvalósítására sem volt egyszerű kivitelezőket castingolnunk, ezért úgy döntöttünk, hogy mi az nekünk: majd 50 méternyi szakaszon installálni a megtervezett módon az utólagos szigeteléseket és a vízelvezetést! Ha mi magunk oldjuk meg, akkor az tuti jól meg lesz csinálva, és még spórolunk is valamennyit. Elméletben ugyanis tényleg gyerekjátéknak tűnik a dolog. Elméletben … és csakis akkor vállaljatok ilyesminek a kivitelezését, ha tényleg elszántak vagytok, nem riadtok meg a nehézségektől, és még akkor is szorozzátok meg minimum hárommal, mert bizony sokkal macerásabb és nehézkesebb a kivitelezés, mint ahogyan az elmondva hangzik.

Az teljesen nyilvánvaló volt, hogy a ház mellett nem lehet földmunkagéppel ásni, hiszen, nem tudjuk mi van a föld alatt  Mi rábukkantunk pl. hatalmas mészkőtömbökre (halvány fogalmunk sem volt minek ástak el ilyesmiket és miért pont oda, de mindennek van egy jó oldala is, lett egy csomó mészkövünk amit a kertben és a terasz mellett fogunk felhasználni, yuppiii ), napvilágra került a földkábel amin keresztül az áramot kapjuk, igaz sokkal mélyebben kellett volna lennie (ezért giganagy fekete pontot adok emiatt az ELMÜ-nek!) és hatalmas nagy szerencse, hogy a párom a harminc kilós bontókalapáccsal nem tett sem abban, sem magában kárt, mert akkor hónapokra áram nélkül maradtunk volna, ugyanis az is szinte vicckategória, hogy miként működnek a közműveknél az ügyek kis hazánkban (mármint vicces annak aki tud a bosszantó dolgokon nevetni és pl, nem hónapok óta arra vár hogy bekössék végre hozzájuk az áramot), és hát akadtak elásott törött tányérok, téglák, drótok, miegymás … kincsre bezzeg nem bukkantunk! Egy gép amúgy sem tudná szépen leszedni a földet a falról, így az ásási munkákhoz kerestünk segítséget. Ez sem volt egyszerű, mert manapság a fizikai munkára bizony szinte lehetetlen embert találni, de végül csak összejött minden, és végre elkezdhettük a kivitelezést.

A falakat szakaszokra osztottuk, és kb. 3 méteres részenként haladtunk, ügyelve arra, hogy mindig tudjuk majd csatlakoztatni a beépített rétegekhez az újabbakat és legyen hely a továbbásásra is. Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején még nem voltak beton alapok, így az alapkő alá nem szabad leásni, és maximum 1 falszakaszt ajánlott csak kiásni egyszerre, hogy statikailag ne okozzunk kárt az épületben. Közben az özönvízszerű esőktől is védenünk kellett a ház mellett kiásott részeket, a még nem befejezettekkel együtt. Egyre ügyesebbek voltunk, de szinte mindig éjszakába nyúlt, mire egy-egy szakasszal végeztünk. És minden alkalommal ott volt még a kiásott több m3-nyi föld visszalapátolása, tömörítése, amit hulla fáradtan, az egész napi meló után a hátunk közepére sem kívántunk, éjnek idején meg végképp nem. Azonban minden egyes rész befejezésével, egyre közelebb kerültünk a kezdeti ponthoz, ami esetünkben ugyebár a cél, hiszen a megtervezett rendszer körbefut a házon.

De akkor egy kicsit bővebben a nekünk tervezett ás általunk kivitelezett rendszerről:

kétféle Delta lemez és a lábazati XPS alkotta réteges vízszigetelést alkalmaztunk a Dörken Kft. cégvezetője és a területi képviselő tanácsára. Elsőként munkagödröt ástunk a házfal mellé, letisztogattuk a falat, majd rögzítettük az első delta lemezt. (Korábban minden kivitelező kellősíteni akarta a falfelületet, ami szerintünk is fölösleges időhúzás és pénzpocsékolás lett volna, hiszen a delta lemeznek pont az a lényege, hogy a kis dudorok a fal felé vannak, eltartják a lemezt a falazattól, és ezáltal levegő van a mészkő lábazat mellett, ami így nincs lezárva. Egy vakolat napokig/hetekig száradt volna, emellett extra nedvességet juttatunk volna a falba, és csak időhúzó és zsebbenyúlós tényezőnek véljük még most is.) Az első réteg lemezre ragasztottuk fel a lábazati szigetelést, majd a szigetelésre egy másik seciális delta lemez került. Így a falhoz nem juthat nedvesség, sem a földből, sem pedig akár furatokon beszivárgó vízből. A külső delta lemezre van integrálva egy fólia, amelyet csatlakoztattunk a házat körülvevő draincsövekből és kulékavicsból álló aknás rendszerhez.  A megtervezett rendszeren csupán az új teraszunk és lépcsőink miatt módosítottunk kicsit, azonban így egy teljesen körbefutó rendszert telepítettünk, amely reméljük, hogy tökéletesen el fogja látni a funkcióját. A végső lépéseket a szigetelés miatti állványzat elbontása után tudjuk kivitelezni: a külső delta lemezt lezárjuk egy profillal, majd kialakítjuk a végleges terepszinteket (esetünkben ezt lépcsőzetesen lesz szükséges megtenni, mert a telek lejtését követnünk kell) végül a ház lábazata mellé geotextília és kulékavics fog kerülni járda helyett.

A mi problémánkra ez a megoldás látszott a legmegfelelőbbnek. A Dörken Kft tanácsai alapján tényleg nem bonyolult akár saját magunk sem kivitelezni, bár precíz odafigyelés és komoly fizikai munka is nagymértékben szükséges hozzá.

Ha hasonló vízszigetelési gondokkal küzdesz, ajánlom figyelmedbe a https://www.doerken.com/hu/ -t, akik nélkül a szigetelésünk sem jöhetett volna létre.

Rea

HAZAI VASÁRNAP 7.

MESTERMŰVEK FÁBÓL

The Matthew Kiss

A természetes alapanyagok közül talán a fa az, ami szerintem minden otthonban megtalálható. Sokszor sajnos azt tapasztalom, hogy azt favorizálják az emberek , hogy legyenek a körülöttünk lévő dolgok makulátlanok, hibátlanok, a lehető legkevesebb energiával és nagy tömegében előállíthatóak.

Számomra – és rajtam kívül szerencsére még sokak számára – viszont sokkal vonzóbbak azok a részletek a mi kis világunkból, amelyek valahogyan más módon szépek. Vannak akik ha ránéznek egy darab kőre vagy fára, már látják, hogy mivé tudják varázsolni. Látják, hogyan tudják az előnyére változtatni azt az egyedi apró részletet. Úgy két éve ismertem meg Máté alkotásait, amelyek számomra olyan szakmai tudást és egyedi stílust közvetítenek, amit mindenképpen szerettem volna bemutatni azoknak az oldalkövetőknek, akik még nem ismerik a munkáit.

Mi volt az a meghatározó pont az életedben, amikor eldöntötted, hogy fával szeretnél foglalkozni, és miért a lakberendezési cikkek készítésére irányult a figyelmed? Mindig asztalos szerettél volna lenni?

Grafikusnak tanultam és jó pár évet a szakmában is dolgoztam. 2016-ban jött el a váltás ideje, amikor azt éreztem, hogy az a fajta szabadság/tervezői szabadság tesz igazán boldoggá, amikor fával dolgozom. Ezért döntöttem úgy, hogy ezt választom hivatásomnak.

A fa iránti rajongásom már gyerekkoromban elkezdődött. Nem is csoda, mivel sok időt töltöttem édesapámmal az asztalosműhelyében. Az első saját albérletem csinosítgatása közben jött először az ötlet, hogy milyen szuper lenne ide egy kép, oda egy olyan dohányzóasztal, amilyennel addig itthon még nem nagyon találkoztam. Nagyon jó érzés volt, mikor először a saját otthonban köszöntek vissza az általam megálmodott elképzelések, használati tárgyak. Szerencsére egyre nagyobb utat tör magának az olyan egyedi dolgok felkutatása, amelyek mind az életteret, mind a munkaterületet színvonalasabb szintre emelhetik.

– Melyek a fa mellett a kedvelt alapanyagaid? És miért pont azokkal tervezel egy-egy darabot?

Leggyakrabban fával, üveggel és fémmel dolgozom, gyakran kombinálva. Úgy gondolom, hogy a különböző tulajdonságokkal rendelkező két anyag egymás mellé helyezése összetettséget és vizuális dinamikát eredményez egy bútornak.  Bútoraimban általában a főszerepet a fa kapja, így nagy hangsúlyt fektetek a megfelelő anyagok kiválasztására. Ahogy minden embernek, minden fának is külön története van, ez változhat az alakjától, formájától, a fa típusától, a vágás profiljától és attól függően, hogy mi keletkezik rajta vagy éppen benne. Minden göcs, minden szokatlan mintázat vagy színváltozás az a fajta utánozhatatlan “tökéletlenség”, ami minden kézzel készített bútordarabot egyedülállóvá tesz, amely nem reprodukálható.

Először a bútor ötlet jön? Vagy az alapanyag inspirál inkább?

Kettősség van bennem ezzel kapcsolatban, mert valahol egyszerre motivál a két dolog. A szabadon alkotás és az elképzeléseim megvalósítása hatalmas inspiráció számomra. Igyekszem minél több időt a tervezéssel tölteni, mert sok esetben még csak fejben körvonalazódik az elképzelés, így itt a bútor ötlet az első és annak vizuális megvalósítása. Vannak viszont olyan ötleteim, ahol egy konkrét darabot keresek az adott feladat megvalósításához.

Mennyire fontos számodra a lakberendezési trendek követése, színek vagy éppen formavilág, divatos stílusirányzatok szempontjából? Melyik a kedvelt stílusod?

Azt gondolom, hogy a divat akarva-akaratlanul mindenki életében fontos szerepet játszik, még ha ennek nincsenek is tudatában. Számomra a divat az állandó megújulást, változást jelenti. Éppen ezért én is nagy figyelemmel követem az aktuális trendeket, hiszen ezek leképezik az emberek várható, általános igényeit. Ennek ellenére munkám során igyekszem olyan előre mutató darabokat készíteni, melyek örök érvényűek és nem határozza meg őket egy adott kor divatirányzata.

Amikor tervezed a bútorokat, szabad kezet kapsz a megrendelőidtől, vagy inkább határozott elképzeléssel fordulnak hozzád?

Ez nagyon változó. Sok esetben csak egy körvonalas gondolat van a megrendelőim fejében, és szabad kezet kapok abban, hogy hogyan is valósítsam meg azt. Talán ezt élvezem a legjobban,  mert itt nincsenek korlátok. Mivel a tervezést nagyon fontos szempontnak tartom, így mindig igyekszem egy kicsit előre dolgozni. Ha már kezd egy koncepció kirajzolódni a fejemben és a papíron is, utána 3D látványterveket készítek. Így az ügyfeleknek is sokkal könnyebb és nekem is, hiszen látom azt, hogy mi az, ami nem csak elméleti, de gyakorlati síkon is működik. Vannak viszont olyan esetek is, amikor egy konkrét, már nálam látott darab vagy hasonló darab legyártásával keresnek meg. Mindkét részét nagyon szeretem a munkámnak, hiszen nap, mint nap annak élek, amit a legjobban szeretek.

Van kedvenc bútorod, ha igen miért éppen az? Az otthonodban hány bútort készítettél te, melyek azok?

Egy konkrét darabot nehéz lenne kiemelni. Ahogyan én is folyamatosan változok és formálódok, úgy a munkáim is. Minden darabot szívvel-lélekkel készítek el, így az összes eddig elkészült darabra büszke vagyok, mert mind a két kezem munkája. Az otthonunkba körülbelül 6-8 darabot készítettem el eddig, ezek közt megtalálható dohányzóasztal, konzolasztal, falikép, tükör és sok kisebb dekorációs tárgy.

Céljaid a közeli- és távolabbi jövőben? már amennyiben lehet ilyet kérdezni és nem titok 🙂

A közeljövőben szeretném majd bővíteni az egyszemélyes szupercsapatomat, és a hazai design színtér meghatározó alakjává formálni a vállalkozásomat. Az emberek egyre inkább keresik azokat a nem hétköznapi darabokat, amik leginkább jellemzik őket, stílusukat, így ez is az önkifejezés egy új formája lett. Otthonunk kialakítása erre pedig tökéletes lehetőséget ad.

Kívánom, hogy a The Matthew Kiss tervei valóra váljanak, hiszen Máté bútorai egyszerűen mesélnek a szaktudásról, mesélnek az alapanyagokról, valamint az alázatról és egy értékmentő-értékteremtő látásmódról.

További csodás bútorokért, lakásdekorációs elemekért és frappáns megoldásokért látogassátok meg Máté facebook oldalát.

Jó pihenést!

Rea

Így kerek a világ

KATY PATY szerelvények több mint egy év használat után

A belső terek dizájnjának összehangolásakor a legapróbb részletekre is igyekeztem figyelni. Évek óta szemeztem a cseh manufaktúra által gyártott csodaszép porcelán elektromos szerelvényekkel. Ezek szerintem minden lakberendezési stílusban megállják a helyüket a gazdag színválasztéknak köszönhetően. Nemes alapanyag, tökéletes formatervezés és megbízható magas minőség jellemzi őket. Persze az árát látva sokan felszisszennek. Azonban tudni kell ezekről az örök darabokról, hogy ezért cserébe nagyon sokat tudnak: tűzállóak, nem színeződnek, el vagy sárgulnak meg egy idő után, strapabíróbbak és sokkal könnyebben takaríthatóak mint a műanyag társaik.

Tervezés és beépítés

Aki felújítás során vagy az építkezéskor ilyen kapcsolókat és dugaljakat szeretne a falon tudni, már a tervezéskor nem árt azzal számolni, hogy ezek a szerelvények bizony kicsit nagyobbak az átlagosnál. Már a fali beépített dobozaik kialakításakor távolabb kell őket egymástól tervezni a megszokottól, hiszen úgy a legszebbek, úgy tudnak igazán érvényesülni.

A villanyszerelők talán emiatt nem fogják kedvenc szerelvényeik között tudni, de a mi szakink nagyon szépen megoldotta a kívánságaim kivitelezését. Mivel mi is igyekeztünk kicsit spórolni, így pár helyre nem ilyet terveztem be. Pl. az alagsori tárolóba, valamint a nappaliban a könyves polc mögé nem ez a típus került, hiszen ott elvileg bútor takarta volna. A beköltözés után kicsit módosult a terv pár régi/új bútor miatt. Így viszont a nem látszóra tervezett műanyag szerelvények egyszeriben ott díszelegtek a sarokban, mind az öten szépen egymás mellett, un. sorolókeretben.

Nagyon nem szeretem részlet volt. De ugye itt a fali kötődobozok már hagyományosan méretezve lettek beépítve, amit nem lehet csak úgy pikk-pakk KATY PATY-osítani. Vagyis korábban nem lehetett, de a cég ügyesen megoldotta ezt a problémát is, és kifejlesztették az egymáshoz csatlakozó elemeket. Így már nem volt akadálya, hogy száműzzük a plasztikot onnan is.

nagyon szépek az áthatások a felületen, tökéletesen illeszkednek egymáshoz a porcelánkeretek, és igény szerinti összeállításban választhatunk a billenős, fogantyús vagy forgó kapcsoló, sima dugalj, TV vagy PC dugalj, mozgásérzékelő, usb töltő vagy tömítős szerelvényekből

Választék

A fehér mellett természetesen feketében, valamint sokféle színpompás árnyalatban is gyártják, fényes vagy matt felülettel. A felszereléséhez szükséges csavar pedig választható fekete, bronz, ezüst, rozsdamentes és fehér színben is. Így a legeslegapróbb részletek is valóban a legeslegtökéletesebbek lehessenek. Akik szeretik a fából készült kiegészítőket, ők választhatnak a tölgy, dió, bükk és cseresznyefával kombinált darabok között.

Szépek az áthatások, tökéletesen illeszkednek egymáshoz a porcelánkeretek, és igény szerinti összeállításban választhatunk a billenős, fogantyús vagy forgó kapcsoló, sima dugalj, TV vagy PC dugalj, mozgásérzékelő, usb töltő vagy tömítős szerelvényekből

Tapasztalat

Én tökéletesen elégedett vagyok a mi fehér szerelvényeinkkel, több mint egy esztendei használat után is azt mondom, hogy jól döntöttünk. Ma is ezt választanánk!

tökéletes illeszkedés és szép kecses forma

A fotókon a saját kapcsolóink vannak, de ha a teljes választékot szeretnéd látni, nézz szét a https://www.katypaty.cz/ oldalon.

Rea / reantik

HAZAI VASÁRNAP – 6.

MOHA design – betonozás felsőfokon

A természetes anyagok és felületek mellett nagyon szeretem a látszóbeton felületeket is, lakberendező lévén pedig főleg a belsőépítészetben, ahol számomra igazán egyedi dekorációként jelenhet meg. Szeretem, ha nem makulátlan, ahogyan egyfajta kopottságot képvisel, mintha valami ódon, szépen megfakult felület lenne, és a szürke szín pedig amúgy is nagy kedvencem. A FehérHáz enteriőrjeinek a tervezésekor is talonban volt ötletként mint felület, de a sok helyen használt grafit-szürke árnyalat mellett már túl hideg színhatást eredményezett volna, ha a lakótérben használjuk, így eddig nem került be az otthonunkba. Azonban a mosókonyhában még vannak betonos terveink, és hát a kertben, a teraszon is fel fognak bukkanni betonból készült egyedi látványelemek.

A számtalan módon kialakítható betonfelületek mellett kifejezetten tetszenek a betonból készült kisebb-nagyobb használati és dekorációs kiegészítők, bútorok is. Egyediségük pedig abban rejlik, hogy végtelen formában és már többféle színárnyalatban készülhet belőle szinte bármi. Jó pár éve láttam egy nagyon jó kis betonból készült óra fotóját, és bizony kellemes meglepetésként ért, hogy magyar dizájn-termék. Akkor ismertem meg a MOHA design-t, az elkövetőt. A betonból nagyszerű és egyedi dolgok születnek egy kis műhelyben. A márka 2013-ban jött létre, megálmodója Molnár Ádám, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett formatervező diplomát, és ma már a legmodernebb ipari technológiákat is kihasználva alkotja meg az általa tervezett exkluzív termékeket, amelyeket kis manufaktúrában kizárólag Magyarországon gyártanak.

A termékeikhez használt beton a speciális adalékoknak köszönhetően rendkívül erős és tartós, és ha úgy kívánja a forma, vagy a felület, akkor rusztikusan lyukacsos is lehet, de pl. a legfinomabb felületek is megvalósíthatóak belőle. A ridegnek és statikusnak vélt beton a MOHA design tolmácsolásában barátságossá szelídített formában juthat el az emberek hétköznapjaiba. Akár lakberendezési kiegészítőről, akár dekorációs vagy használati tárgyról, vagy esetleg egy stílusos ékszerről van is szó, a kis manufaktúra egyedi dizájnja telitalálat.

Fontos megjegyezni, hogy a gyártás során hulladékot nem termelnek, az öntéskor megmaradt többletbeton a bordugó öntőformákban végzi. Akinek pedig a szürke túl unalmas lenne, színes beton kiegészítőket is választhat a kínálatból. A termékeik csomagolásához javarészt környezetbarát anyagokat használnak, amely valljuk be sokkal jobban is passzol a betonhoz, mint anyaghoz

Rengeteg minden érdekelt a betonból készült tárgyakkal kapcsolatban, így megkerestem Ádámot, hogy picit jobban megismerhessük a MOHA Desing hátterét és a céljait.

  • Mi volt az a meghatározó pont az életedben, amikor eldöntötted, hogy formatervezéssel szeretnél foglalkozni, és azon belül miért a betont választottad?
  • Állítólag kisgyermekként az egyik kedvenc játékom az volt, hogy elém raktak egy darab deszkát és én pedig tele vertem szögekkel. Imádtam a nagyszüleim kertjét, ahol mindenféle anyagot megtalálhattam, és ezekből építettem dolgokat. A rajzolás, és a mintázás is folyamatosan az életem része volt. Az egyetemen pedig formatervezőként elsajátítottam azt a tervezői magatartást, amit most hasznosítani tudok a munkám során. A MOME jó volt, de kevésnek éreztem a műhely-gyakorlatot, ezért ezt külföldi műhelyekben pótoltam be. Az egyetem után hozott össze a sors a betonnal. Véletlenül keveredtem el egy kiállításra, ahol menő beton bútorokat láttam, és ezek bizony eléggé magukkal ragadtak. Végül abban a műhelyben kötöttem ki ahol ezek a kiállítási darabok készültek, és dolgoztam is ott egy ideig. Majd jöttek a saját ötletek, és ezzel elindítottam a márkámat, a szerelem a betonnal, pedig azóta is tart.
  • Hányan dolgoztok a MOHA DESIGN termékeinek az előállításán?
  • A párommal együtt működtetjük a vállalkozást. A budapesti műhelyben volt alkalmazottam, viszont mióta kiköltöztünk Szentendrére és itt már a saját műhelyünkben dolgozunk, ketten csinálunk sok mindent. Hamarosan viszont ide is elkel majd a segítség. Persze ha jön egy nagyobb megrendelés, most is van kinek szólni. Nagyon jó kapcsolatban vagyunk a beszállítóinkkal. Gondolok itt a csomagolásaink gyártójára, céges munkák esetén a gravírozóra, egyedi ősmintáink előállításában segítő technikusokra, stb …  A marketinget sem egyedül csinálom, nagyon jó szakember segít benne.
  • Mennyire fontos számodra a trendek követése, színek vagy éppen formavilág, divatos stílusirányzatok szempontjából? Megfigyelhető-e a vásárlók által választott termékek rendelésén egyfajta trendkövetés, pl. év színe?
  • Úgy érzem időtálló stílust képviselünk. Vannak termékeink, amelyekre az igény szerencsére évek óta töretlen. Azt hiszem ez a termékek érthető, letisztult formavilágának köszönhető. És hát, ez az anyag ellenállhatatlan. Színek tekintetében a magyar emberek nem nagyon bevállalósak. A vírus előtt sokat jártunk Ausztriában és a Cseheknél, ahol sokkal nagyobb volt az igény a színes termékekre.
  • Van-e szezonális vagy pl. havi ajánlatotok? Ha van akkor arról hol és mi módon értesülhetnek a vásárlók? Ha nincs, akkor terveztek-e ilyesmit pl. akciókkal egybekötve?
  • Igen, igyekszünk időnként felcsigázni a kedélyeket valami különleges ajánlattal. Legutóbb a tavaszi akciónk keretén belül színes tárgyakat lehetett venni a webshopunkban. Némelyik termék pedig igazán egyedi volt, csupán 1-1 db volt belőle elérhető. Tavaly meghirdettünk egy olyan akciót, amire számunkra is meglepően nagy volt az igény: az enyhén szépséghibás termékeinket adtuk jelentős árengedménnyel. Egy év alatt ismét összegyűlt pár ilyen darab, így ezt az akciót rendszeresen ismételjük majd. Hiszen az a jó a betonnal, hogy az az apró hiba, ami a mi szemünket sérti, az valaki más számára lehet még egy szexi részlet.
  • Mi a kedvenc terméketek, miért éppen az és van-e belőle az otthonotokban?
  • Az én kedvenceim mindig az éppen legújabbak, legfrissebbek. Most pl. éppen a spotlámpa. Egyébként amint elkészült, fel is szereltem belőle néhányat az ebédlőnkben. A Blump fénye alatt pedig olvasni szoktam, a rusztikus kávézóasztalunk felülete pedig megjelenik a fürdőszobában is, ahol a szappantartónk és a fogkefetartónk  is betonból van. És hát a falióra a lakásban, de a műhelyben sem műanyag.
  • Melyek a céljaid a közeli- és távolabbi jövőben?
  • Belsőépítészeti vonalon szeretnénk tovább haladni. A kisebb kiegészítőktől a bútorokig. Izgalmas anyagtársításokkal is kiegészítve. Jelenleg is egy ilyesmi asztalon dolgozom. Most, hogy már a műhelyünk elkészült, teljes erőbedobással tudunk a termékfejlesztésre összpontosítani. Bár amíg a vírus ennyire befolyásolja a piacot, mi is óvatosabbak vagyunk, nem kockáztathatunk nagyot. Majd utána!

Mint oly nagyon sokan, a Moha design kis műhelye is azt várja, hogy visszatérjen az élet a régi kerékvágásba, de addig is bármilyen betonnal kapcsolatos egyedi elképzelés megvalósításáért keressétek őket bátran! Azonban biztos vagyok abban, hogy addig sem tétlenkednek – a saját termékpalettájuk bővítése és új megoldások kidolgozása is a céljaik között szerepel.

Látható, hogy ez az oly ridegnek tűnő anyag igazából számtalan megoldást kínál az életünk minden területére, a kis manufaktúra pedig ezt rendkívül jó adottságokkal ki is aknázza. Talán ez az egyik anyag a fa és a fém mellett, amely minden lakberendezési stílusban megállja a helyét, és ékszerek formájában még az öltözködésünkbe is kiválóan becsempészhető.

A hírlevélre a feliratkozók első körben értesülhetnek a cég legújabb termékeiről, akcióiról és a következő megjelenésükről. A www.mohaworks.com oldalon tehetitek ezt meg, de a Facebook oldalon és az Instagrammon is mindig jelzik a legújabb érdekességeket. 

Látható, hogy a beton bizony nem csak az építőiparban vívta ki magának az elismerést.

Rea

Ha már nyuszifülként ismerjük

akkor bizony miért ne lehetne a húsvéti dekoráció része?

 

Már karácsonykor reméltem, hogy húsvétra a gyapjas tisztesfű (Stachys byzantina) bokrocskáimon lesznek már apró levelek legalább egy tojásbefedéséhez. Nagyon vigyáztam rájuk, időben kiszedtem a tavalyról maradt elszáradt leveleket, hogy az új hajtásoknak elegendő napfényhez jussanak. És tegnap bizony blogcicával kicsit legelésztünk a környékükön. Miután bejöttünk, én szinte azonnal nekiláttam a tojást elkészíteni, nem szerettem volna ha fonnyadnak és pöndörödnek a zsenge levelek. Így könnyebb volt velük dolgoznom is.

Alapnak semmiképpen nem szerettem volna műanyagot, és már jó előre beszereztem erre a célra (is) csodaszép kifújt hófehér libatojásokat. Erre sokkal jobb dolgozni, nem kell alapozni sem a ragasztópisztoly miatt, ami ugyebár a hő miatt, megolvasztja a polisztirol alapokat. Így szép marad a felület, nem lesz hepehupás a végeredmény.

Karácsonykor már alkottam ezekkel a levelekkel, és már akkor is tudtam, hogy a száradás miatt bizony nem árt a levelek között átfedést hagyni. Ez jó ha legalább 3-4 mm, 1-2 az nagyon kevés, miután kiszárad csúnya lesz, én pedig nem 2 nap miatt kopasztottam meg pár ágacskát – persze tudom, hogy majd új leveleket hoz, de akkor is. A megmaradt levelekből spárga alappal egy kis koszorút készítettem, ami helyezhető akár egy nagyobb tojás alá kis fészek gyanánt, de egy kompozícióban is jó kis dekorelem lehet.

Szóval türelem, ragasztópisztoly és kb 2x annyi levélke, mint amennyiről azt hiszed, hogy majd elég lesz. Soronként, szépen egymás után felragasztottam a leveleket, átfedéssel.

Ha vannak ilyen levélkéid, érdemes kipróbálni, hiszen lesz egy igazi nyuszifüles húsvéti tojásdekorációd.

                  

Barokk stílus és grafitszürke

avagy hogyan lesz valamiből “Királylány”

Sokáig csak “a szekrénynek” hívtam, de mindig is éreztem, hogy egy kicsit kitüntetettebb szerepe lesz és lett a műhelyemben ennek a kétajtós szekrénynek. A korát sajnos nem tudom megállapítani, ilyesmire utaló nyomokat nem találtam rajta, a bécsi barokk vagy neobarokk között vacilálok, pedig sokat keresgéltem a neten, de még csak hasonlót sem sikerült találnom. annyi bizonyos, hogy a XIX. század második felében készülhetett a stílusjegyeket figyelembe véve és az alapanyagból is erre következtetek. Ráadásul biztosan javítva is volt már, mert az alsó fiókos rész melletti sarokelem a két oldalon formára nem ugyanolyan, azonban színben és felületben, anyagban teljesen megegyező. Ebből arra következtetek, hogy ezt a valamikori rendbehozatalt azért hozzáértő művelte rajta. Nem így a fiók anno zárható középső részét, amely sajnos teljesen be van gyógyulva, szögekkel odaörökítve. Mivel én bizonyosan nem rejtek el oda semmit amit titkosan zárnom kellene, így azt a részt hagytam úgy, mert roncsolás nélkül nem lehetett volna kiszedni, de egyébként teljesen darabjaira szedtük a kicsikét. Nem szokásom, és szerintem elég igénytelenség is lett volna a szép fém címereket, zsanérokat lemázolni. Számomra azok olyanok, mintha azok lennének a bútor ékszerei. Ráadásul ehhez a sötét színhez remekül passzolnak a kicsi fényes részletek.

  

   

Szóval a szétszedés után egy alapos zsírtalanítás következett. Barátkoztam vele, de mégis arra az elhatározásra jutottam, hogy nem tetszett a szekrényajtóban a betét fájának a rajzolata, így nem marad fa színű. Mivel a műhelyemben is folytatódik a grafit szín használata, így mi más is lehetett volna a Királylány új ruhájának a színe?

Ebből kifolyólag elmaradt a nagyon alapos csiszolás, mint azt anno az Öreghölgy esetében tettem a waxolás miatt. A felületet, ahol kellett fatapasszal javítottam, majd csiszoltam. Ugyanezt tettem belül is, mert sajnos a tisztítás után maradtak foltok, amelyeket nem akartam évekig nézegetni.

 

A szekrényben volt egy ruhaakasztó, és áthelyezhető polctartók, de polcok nem. A polctartókat odaszögezték a szekrényhez, így szerencsére mind megvolt. A közeli barkácsáruházban táblásított fenyőből vágattam bele polclapokat, amit a párom egy sk. gyártott sablon segítségével formára vágott a sarkoknál, mivel ennek a fajta szekrénynek az oldalbetétjei miatt nem egyenes az oldalvonala. Ketten is körbeugráltuk ezt a szekrényt, és akkor jutott eszemben, hogy talán ketten együttvéve vagyunk annyi idősek mint ahány éves ez a szép bútor.

Amíg a szekrényváz száradt, addig a polcokat csiszoltam le, és a szekrény belsejét is festettem. A külső és belső részen is 2 réteg festék van. A belső részt világos színűre szerettem volna – ha már a festésére került a sor. A mandula színű krétafestékbe egy kevés grafit színűt kevertem, így egy picit tompább mészkő színt kaptam, ami jól passzol a műhelyem falához.

  

Több polc és az ajtólapok, 2 rétegben – bizony nem kevés órát vettek igénybe. Nem nagy a műhelyem, így egyenként tudtam velük haladni. Közben legalább volt időm ebédet főzni, a kerttel vacakolni és segíteni a páromnak az egyik kerti bodega elbontásában. Lassan haladt, de haladt.

  

Sőt közben megtisztogattam a zárcímereket, zsanérokat is. Ehhez nagyon finom csiszolószivacsot használok, mert szépen le lehet vele tisztogatni a fém felületet is, nem karcolja meg. Amit különösen szeretek, hogy a mélyedésekből nem szedi ki a patinát, így a szép régi réz vereteknek nagyon jól áll az a kis régies kinézet.

A fiókon lévő sérülések sokkal mélyebbek voltak, mint a felületi karcolások. Azokkal több körben foglalkoztam. Javításhoz minden esetben fatapaszt használok, ami száradáskor zsugorodik, így néha 2-3 alkalommal is után kell kezelni egy-egy javítandó részt, főleg a mély lyukak esetében. Ezekbe egyébként tehetünk fogpiszkálót/kisebb fadarabot is ha nagy a javítandó rész, és úgy fatapaszolni, majd csiszolni. (Lehetne két komponensű javítógittet is használni, ami nem zsugorodik, cserébe viszont rém büdös.) Lecsiszoltam a lyukas részt, tapaszoltam, csiszoltam.

   

Bevallom sok kis sérülés nem érdekel ilyenkor, mert bizony ez egy régi bútor, és eszem ágában sincs belőle makulátlant alkotni. A pici dolgokkal együtt lehet élni, semmi sem hibátlan. Ennek a szekrénynek is története van, miért venném el tőle? Csupán azokat javítottam amelyek azért esztétikailag nagyon bosszantóak voltak, ráadásul értelmetlen is egy zárcímer körül 6 lyuk! Ebből látszik hogy volt a kicsike nem szakavatott kezekben is. (És itt nem csak magamra gondolok 😉 )

 

Időközben megszáradtak a darabok, és mielőtt nekiestem volna a waxos ecsetemmel, finom csiszolóvászonnal visszakoptattam itt-ott a festékrétegből, mivel nekem nagyon tetszik ha egy régi, míves faragás ily módon van átfestve.

A fiók előlapjának a színe adott volt, a belsejét viszont sötétre szerettem volna festeni. Azonban az oldala már más tészta! Ezek a régi fiókok még nem sínen csusszannak be a szekrénytestbe, hanem bizony csak egy fadobozkát képzeljünk el, amit egy neki szánt helyre be kell tolni. Azonban ha ez a dobozka a külső oldalon is festékréteget kap, félő, hogy majd szorulni fog a későbbiekben a mégoly kismértékű térfogatnövekedés miatt is akár, és hát az sem szép látvány, amikor a fiók oldaláról bizony a használatból eredendő festéklekopottság látható. Na erre jött a mintás fiókoldal ötlet, amit egy stencil és egy darabka szivacs segítségével valósítottam meg. A régi csapolásokat pedig kicsi ecsettel festettem, hogy direkt kihangsúlyozzam. Száradás után pedig az egészet jó alaposan visszacsiszoltam, így a minta pont azt a régies külsőt kapta meg amilyennek látni szerettem volna.

   

  

És hát akkor minden le volt festve, amit koptatni szerettem volna, azt megcsiszoltam, következhetett a waxolás. Ehhez bizony tényleg célszerű egy jó minőségű vastag waxecsetet beszerezni, mert még így is több órát vesz igénybe egy ekkora bútornál ez a művelet. Felületenként haladtam. Minden egyes résznél a waxolás után alaposan áttörölgettem a felületet egy puha, nem szöszölő ronggyal. Sötét színnel való festés esetében mindig fekete vagy sötét színű rongyot használok, így ha véletlenül szöszöl is az anyag, akkor sem lehet belőle gond (régi lyukas, szakadt pamut pólókat kifejezetten e célból teszem el kimosva, tisztán) A belső rész után a polcok következtek, majd az szekrény oldalai, az eleje, az ajtók és a fiók, kívül-belül. A szekrény hátulja kapott egy kis fémpántos megerősítést, és egyúttal a már korábban letisztított felületet alaposan átkentem wax-al, amit a natúr fa tudom, hogy meg is hálál majd.

És akkor következzen a kész állapot:

A műhelyem belső sarkába szántam eredetileg a kis kanapé mellé, de annyira szeretem itt, az asztalom mellett, hogy egyenlőre ez lett a helye.

   

   

 

Én így szeretem a Királylányt. Amellett, hogy csodaszép (lett) rendkívül praktikus is, mert méreténél fogva rengeteg alapanyagot és egyéb kelléket tudok benne átláthatóan tárolni, amit nap mint nap használok a munkám során.

A felújításhoz az Autentico Paint grafit színű vintage krétafestékét és az autentico paint clear wax-át használtam.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HAZAI VASÁRNAP – 5.

Fessünk okosan, vagyis folytassuk az alapoknál

Egy otthon tervezésekor a legmeghatározóbb elemek közé tartoznak a színek. Mindenkinek más az ízlése, a habitusa, és egy-egy enteriőr hangulatát is nagymértékben megváltoztatják az uralkodó színek. Most nem arról szeretnék írni, hogy miként, hanem hogy én mivel értem el az otthonunkban azt, hogy kialakítsunk egy olyan alaphangulatot, amelyben majd időről-időre könnyedén tudjak dekorációkkal, más-más kiegészítőkkel változtatni, persze mindezt az adott stíluson belül.

Jó pár éve már annak, hogy elkezdtem használni a krétafestékeket, és az sem tegnap volt, hogy az Autentico Paint mellett tettem le a voksomat a sok hasonló termék közül. Bőven elég indok szól a választásom mellett. Sorolhatnám a gazdag színválasztékot, a kiváló minőséget, a többféle felületre alkalmazható festékfajtákat, és természetesen a magyarországi forgalmazó rendkívül pozitív hozzáállását a vállalkozásához, elkötelezettségét a márkához, és azt is, hogy mindig figyelmesen és a lehető leggyorsabban kaptam meg a rendelésemet, ha pedig bármi gondom volt, Edit maximálisan segített, tanácsot adott. Szerettem volna többet tudni arról, hogy hogyan indult ez a vállalkozás, és bemutatni nektek is ezt a festéket, hiszen rendszeresen feltűnik hol egy-egy festékesdoboz a fotóimon, vagy pedig a festék neve a posztjaimban. Igaz már több bejegyzésemben feltűnhetett a márka neve, de bizonyára ti is kíváncsiak vagytok a háttérre.

Megkerestem hát a kedvenc festékem magyarországi forgalmazóját, az Edvintage oldal és webáruház tulajdonosát – Szűrös Editet – aki a kérésemre örömmel igent mondott, így most következzen egy kis cégismertető.

  • Honnan és mióta ismered az Autentico Paint-et?
  • Több festéket is kipróbáltam célzottan az évek során, 2016 januárjában azonban az Angliában élő barátnőm kérdezte tőlem, hogy ismerem-e az Autentico-t. Addig nem is hallottam a márkáról, pedig sok külföldi bútorfestéket kipróbáltam. Nem sokkal később érkezett egy kis csomag, amely tele volt Autentico termékekkel! Rögtön ki is próbáltam.
  • Mi volt az első autentico-val festett tárgy/bútor amelyet ily módon újítottál fel?
  • Édesanyám art deco asztala.
  • Miért ezt a festéket választottad a vállalkozásodhoz?
  • Nagyon megtetszett, hogy széles a szín-és termékpalettájuk és egymásra épülő termékeik vannak, végre volt egy hely, ahonnan beszerezhettem mindent a bútorfestéshez, fal effektekhez, kreatív technikákhoz.
  • Miben találtad jobbnak, mint más gyártók hasonló termékeit?
  • Nem csak alap krétafestékük volt, hanem már záróanyaggal ellátott termékük is, amelyek könnyen kezelhetőek bárki számára. Fontos volt számomra, hogy környezet-és bababarát termékek legyenek. Kiváló minőségűek a falfestékeik is.
  • Mióta kézműveskedsz?
  • Gyerekkorom óta, mindig is érdekeltek a különböző népi kézműves technikák, nyaranta nagyszüleimnél sokat voltam és ott szőttem, hímeztem, kötöttem, bútort, falat festettem. Édesanyámmal jártuk a lomis piacokat, mindig találtunk valami szépséget, amit vagy csak felfrissítettünk vagy felújítottunk, Majd óvodapedagógusként vizuális mentorként is dolgoztam, 17 éve kreatív foglalkozásokat, majd 6 éve bútorfestő workshopokat is tartok, felnőtteknek és gyerekeknek is.

  • Milyen a kapcsolatod a gyártókkal?
  • A gyártó nagyon támogató és rugalmas, nagyfokú bizalommal, kellő szabad kezet biztosít a saját elképzeléseim megvalósításához. Kérdéseimre, kéréseimre gyors válaszokat, javaslatokat kapok tőlük és én is ezzel az attitűddel fordulok a viszonteladóim felé. Tavaly személyesen is meglátogattak Hollandiából.
  • Miért vágtál bele a vállalkozásba és mik a céljaid a jövőben?
  • Egyrészt úgy éreztem, hogy ebben tudom a legjobban kamatoztatni a korábban megszerzett tapasztalataimat, másrészt a kialakult élethelyzetemhez passzoló időbeosztású hivatásra törekedtem. Korábban tanultam pedagógiát, managementet, emellett több kézműves technikában tettem szert nagy gyakorlatra. Folyamatosan képeztem magam és foglalkoztam pl. gyermekek, felnőttek egyéni és csoportos fejlesztésével, művészetterápiával, vállalkozásépítéssel és szövéssel, festéssel, kreatív módszerekkel. Kislányom születése óta – 2013 szeptemberétől – pedig már tudatosan készültem erre a vállalkozásra. Folyamatosan jártam képzésekre, gyűjtöttem az információkat és alakítottam a koncepciót, mígnem 2016 őszére – amikor Kamilla ovis lett – minden részlet összeállt, hogy én is azt a munkát végezhessem, amelyet elterveztem. A családom is mindenben támogat a kezdetektől fogva – férjem, édesapám és kislányunk is nagyon sokat segítenek, legyen szó vidéki workshopról, gyártásról, a minták festéséről vagy logisztikáról.  Az első két évben különösen fontosnak tartottuk, hogy workshopok keretein belül országosan is bemutassuk az Autentico kiváló termékeit. Egy olyan meghatározó vállalkozás felépítése a célom, amelyik az igényesen összeállított anyagok és a szakmai tudás terjesztésével maximálisan hozzájárul a “Do it yourself” kultúra minél szélesebb körű hazai kiteljesedéséhez.

Edit valóban sokféle kézműves technikát kipróbált már, pl. csodás sálakat, kendőket sző és köt, valamint természetesen profi bútorfestő, így a műhelyében sokan megfordultak már különböző workshopokon a tanulni vágyók.

Nem érhető el leírás a fényképhez.  Nem érhető el leírás a fényképhez. Nem érhető el leírás a fényképhez.

Egyik nagy büszkesége ez a csodaszép ónémet tálalószekrény, amelyet egy tyúkólból mentett meg, és újított fel. A szekrény színe: polar blue.

   

Edit kiépített egy viszonteladói kört, amelynek a segítségével már egyre többen megismerhetik ezeket a kiváló festékeket és az egyéb kiegészítőket. Számomra a gazdag színválaszték és a különféle festékfajták mind-mind biztosítják azt, hogy a munkám során és az otthonunkban is a megfelelő felületkezelést végezhessem. Ügyfeleimnek is szívesen ajánlom a festékeket, több alkalommal is használtam már a megrendelőimnek kivitelezett munkákhoz, mind bútorra, pl. ügyvédi iroda recepcióján, vagy akár egy-egy reantik dekoráció részeként, de a karácsonyra tervezett fenyőfa díszhez is autentico festéket választottam. Amikor az otthonunk felújítását terveztem, már tudtam melyik festéket szeretném, természetes volt, hogy az Autentico Paint színskáláját vegyem elő. Kifejezetten tetszik, hogy a különféle felületekre való festékekből megtalálható ugyanaz  szín. Így pl- nem is volt kérdéses, hogy a szegőléceinket, az ajtókereteket, a bejárati ajtót és az ablakokat, valamint a konyhabútorunkat a Vivace típusú festékkel fessem le, míg a fém csigalépcsőt a Versante matt, azonban az antik bútorokat, amelyeket kicsit koptatok is, a Vintage festékkel kenjem le. Így minden felület a megfelelő védelmet kapta meg, de mégis az egységes színárnyalat vonul végig a házban, amely számomra letisztult egyszerűséget, és egyben eleganciát, de a merész színválasztás miatt, egy kis vagányságot is kölcsönöz az enteriőrjeinknek.

A falakra a mészfesték alapú Venice árnyalataiból választottam, míg a konyhai tölgyfa munkapultra és a hajópadlónkra színezett és színtelen wax-olaj is került, a felületvédelmet biztosítandóan. És hogy még hol fog felbukkanni az Edvintage által forgalmazott autentico termék, az a jövő titka. Egy magyar kisvállalkozás, természet-, környezet- és bababarát termékekkel. Nézzetek szét a honlapon, rendeljetek online színmintát – amit Edit kislánya is örömmel festeget anyukájával -, festékeket az otthoni alkotáshoz, vagy amint minden visszaáll a régi kerékvágásba, keressétek fel a közeletekben lévő viszonteladót, vagy workshopot.

A főkép, a kék tálalószekrény fotósa https://www.instagram.com/gallokrisztinaphotography/.

 

 

HAZAI VASÁRNAP – 4.

Törékeny csodák születése – egy keramikus műhelyében

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személyJó pár hónapja van már annak, hogy elkezdtem követni egy fantáziadús művész oldalát. Több nála látott kis csoda teljesen levett a lábamról. Nagyon egyedi és dekoratív, formabontó kerámiák születnek a műhelyében. Amiért pedig különösen szimpatikus, hogy ezt a kihalófélben lévő szakmát megszeretteti a gyermekekkel. Szerveződnek nála napközik és szülinapi alkalmak, így a gyerkőcök mind-mind nagyon tartalmasan tölthetik el az idejüket. De még a felnőttek is örömmel látogatják a műhelyét, párok vehetnek részt közös kerámiázáson, vagy felnőttek csak úgy, hogy újra gyereknek érezhessék magukat arra a pár órára. Aki pedig ezt biztosítja: Darida Ágnes keramikus

 

Nem érhető el leírás a fényképhez. Nem érhető el leírás a fényképhez. Nem érhető el leírás a fényképhez.

Nem érhető el leírás a fényképhez. Nem érhető el leírás a fényképhez.

Így történt ez velem is, mert bizony covid ide vagy oda, Ági műhelyében egyéni órákat foglalva, bárki elkészítheti álmai kerámiáit. Még karácsony előtt szerettem volna hozzá ellátogatni, hogy a pasijaimat saját készítésű ajándékkal lepjem meg, ám sajnos idénre tolódott ez az alkalom. De sebaj, hamarosan itt a nagyfiam szülinapja, a párom névnapja, szóval már jó előre felkészültem az ajándékaikkal. Ágival együtt alkotni pedig egy igazi program volt. Mialatt én összemaszatoltam magam, és mindenféle kellékeket készítettem a fotózásaimhoz is, azalatt beszélgettünk. Megtudtam, hogy Kaposváron tanulta a kerámiamintázás alapjait, majd egyedi tálakat és szobrokat készített, és 3 évig egy műhelyben volt, ahol nagy gyakorlatot szerzett a korongozás terén. Később 10 évig dolgozott egy lakberendezéssel foglalkozó cégnél. Közben lakberendező kurzust is végzett, mert szeretett volna többet tudni arról, hogyan tehet egy-egy enteriőrt még esztétikusabbá. Ezt a munkát hagyta el a kerámiák szeretete miatt, és hogy beteljesítse az álmait. Teljesen megértem egyébként!  A természet szeretete túrákra csábítja, imádja fotókon megörökíteni az ott átélt csodás pillanatokat, és ihletadóként a motívumokat felhasználja az agyagba örökítve is. (Azóta pedig az is kiderült, hogy bizony tényleg kicsi a világ, hiszen Ági unokatesójához járt angolra és angol lovastáborba a nagyfiunk.)

Nem érhető el leírás a fényképhez.

Amiért pedig szerettem volna írni Darida Ágnes műhelyéről az a sokszínűség és a szakma szeretete, a lehetőség, hogy a tudása segítségével, mi magunk is megalkothatjuk a saját kis dekorációs és használati tárgyainkat – így az otthonunkat egyedi készítésű kerámiákkal dekorálhatjuk. Készíthetünk pl. kisebb-nagyobb faliképet, ajtókopogtatót, kínálót sütinek, gyümölcsnek, vagy éppen a szülinapi tortához egy csodás tortatálat, és még rengeteg mindent! Tényleg bármit, amit korongozással vagy nyújtással, formázással és még ki tudja milyen apró praktikákkal meg lehet alkotni.

Nem érhető el leírás a fényképhez. Nem érhető el leírás a fényképhez.

Szemezgettem a csodaszép alkotások közül, de ha még többre vagytok kíváncsiak, látogassatok el az oldalára és mindenkit arra buzdítok, hogy bizony próbálja ki magát, és alkosson valami szépet. A jelen helyzetben sajnos egyre kevesebb lehetőségünk adódik tartalmas és hasznos programra, így érdemes kihasználni a lehetőséget.

Nem érhető el leírás a fényképhez. Nem érhető el leírás a fényképhez. Nem érhető el leírás a fényképhez.

A fotókon látható gyönyörű kerámiák Ági alkotásai, vagy a műhelyében az irányítása alatt készült szépségek, a fotók pedig a közösségi oldaláról, és a honlapjáról valóak. Ugye, hogy nem érdemes a külföldi tucat-termékeket árusító üzletek kínálatából választani, hiszen otthonunkba a csodás és egyedi kerámiákat akár mi magunk is elkészíthetjük. Ha pedig valaki nem érez magában kellő indíttatást, akkor választhat Ágnes alkotásaiból.

HAZAI VASÁRNAP – 3.

A színek hatalma – avagy miért is célszerű a megfelelő alapkoncepció kialakítása?

A trendek mindig jönnek és természetszerűleg az újabbak folyamatosan felváltják a régebbieket. Manapság minden a fogyasztói társadalomra épül. Sokszor esünk abba a hibába, hogy megunva régit, valami egészen mást szeretnénk. Ilyenkor jönnek: “drágám, mi lenne, ha a tölgy parkettát lecserélnénk, tudod olyan szép füstös dió színű lamináltra?” és “az ágy is igazán divatjamúlt lett mára, meg kényelmetlen is” vagy “arról nem is beszélve, hogy a gardróbajtók is olyan uncsik, ugye?”. És általában egy kényelmetlen matractól elindulva kezdetét veszi egy több héten át tartó átalakítás, aminek tetemes anyagi vonzata is van. Pedig ha az elején egy átgondolt tervvel kezdjük, akkor minimális költségből egészen új hangulatot adhatunk az otthonunknak, ráadásul akár egyetlen nap alatt is.

Én most a hálószobánkban játszottam a színekkel és az általuk kialakított hangulattal. Persze most többen felszisszenhetnek, hogy könnyű nekem, most újítottuk fel. Igen, ez valóban igaz, de ha megfigyelitek, akkor láthatjátok, hogy a falakhoz, padlóhoz, szőnyeghez nem nyúltam. Mert pontosan az a célom, hogy megmutassam, hogy a jól kiválasztott alapok mennyire simulékonyan képesek alkalmazkodni a változtatásokhoz.

És, hogy milyen a jó alap? Elsősorban egyszerű, semleges és nem a trendi színekkel operál. Rengeteg természetes alapanyagot és a különböző természetes felületek – kő, fa, fém és föld – színeit sorolom ide a fehér és a fekete mellett. Biztosan minden lakberendezőnek megvannak a maga kis trükkjei, nekem ezek váltak be és szerintem ezek variálhatóak a legjobban abban a stílusban, ami számomra a legkedvesebb.

De akkor nézzük miről is beszélek? Szóval adott egy pácolt, fenyő hajópadlós, és egy mészfestékes alap. A hajópadló színe saját kevert szín, ha meg kellene határoznom, akkor azt mondom, hogy a tölgy és a dió között félúton, felületileg pedig még finoman selymes fényt kölcsönző wax-olajjal és padlówax-al kezelve, ez azért is fontos, mert nem ver vissza annyi fényt, mint a fényes lakkozott felület. A fal az már egy kicsit más halmazba tartozik, egy speciális mész alapú festékkel van befestve, amely foltosra szárad, nekem pedig pont ez tetszett benne, így régies, kopott hatása van. A festék az Autentico Paint termékcsalád Venice nevű falfestéke, és szerencsére magyarországi forgalmazója is van. Ezen a linken találod a terméket.

Most a hálószobánkat öltöztettem többféle színbe, hogy lássátok: tényleg mennyire más ugyanaz a tér, ugyanazokkal az adottságokkal, de különböző kiegészítőkkel.

Még mindig hódító hadjárat csúcsán van nálunk a vintage, sokan rajongunk a virágmintákért és a fáradt-rózsaszínekért. Így elsőként mi másba is öltöztethettem volna a szobát. De nem a szó szoros értelmében, hiszen ne felejtsük sosem, hogy bizony életünk párja is az otthonukban lakik, neki is ugyanolyan joga van a sajátjának éreznie az otthonunkat, mint nekünk. A rózsaszínhez és a virágmintához mindig óvatosan nyúljunk. Nem vagyunk már ovis kislányok, sem barbibabák, és ne zsúfoljuk teli művirág csokrokkal, koszorúkkal, csipkékkel sem a szobát, a vintage nem a giccsről szól! Én ezúttal a csodaszép és pihepuha, minőségi és vastag ágytakarón kívül, egy fordos szélű tompán barackos árnyalatú pamut ágyneműt és sötét alapon virágmintás párnahuzatokat választottam. Ugyan nagyon nyerő ötlet nálam is, amikor egy domináns motívummal van borítva egyetlen kiemelt falfelület, de akármennyire is tetszik, pár hét után saját magunknál biztosan megbánnám. És bizony költségkímélőbb egy párnahuzatot lecserélni, mint egy posztert felragasztani, majd eltávolítani a falról. Igaz, hogy alapvetően az egyszerűség híve vagyok, de nekem pl. egy mintás falhoz már nagy mellélövés lenne akár egy kockás ágynemű is. Az egyszínű alapok pedig, jótékonyan akármit megengednek, még egy ilyen színes-virágos párnahuzatot is. Ez a barackos-rózsás változat lágyan üde és bágyadt is egyszerre. A borvörös bársonyfüggönyben pedig viszont láthatjuk a díszpárnák virágainak sötétebb árnyalatait.

Sokan szeretik a vidám, élénk színeket, és mivel én általában nem ezeket részesítem előnyben, így most ki akartam próbálni. Nagyon tetszett a végeredmény. Üde, fiatalos és vidám lett a szoba, de az alapok miatt itt maradt egy kis elegancia is. Azért a túl sok erős szín használatától óvakodjunk a hálószobában, és használjuk a komplementer színeket, vagyis mindig azon színpárokat, amelyek a színkörben egymással szemben lévő színek, pl. sárga-kék színkör .

Jelen esetben a finom, puha tapintású mustár-sárga ágytakaróhoz kívánkozott egy egyszínű sárga, valamint sárga dísztűzéssel farmeranyagból varrott párnahuzatba bújtatott párnák. Az alap pedig egy sötétszürke lenvászon ágynemű, amely kiegészül egy fekete ágyszoknyával, és több fekete dekorral. A fa és a természetes színű felületekhez remekül illenek ezek az árnyalatok is.

Harmadikként nagy kedvencemet a grézs színt választottam takaróként – a beige és a grey angol szavakból állt össze, mert se nem bézs, se nem szürke, hanem mindkettő egyszerre. Stílusos és időtlen is egyszerre. Az antik és a természetes anyagból készült kiegészítők pedig egyedi hangulatot biztosítanak.

 

Az örök ellentét: a fekete-fehér. Igen vagy nem? Tagadhatatlan, hogy sosem megy ki a divatból, a fekete eleganciája, a fehér üdesége utánozhatatlan párost alkotnak. És bizony van helyük egy hálószobában is. A lenvászon és pamut ágyneműket ezúttal egy csodaszép mintával tűzött hófehér ágytakaró és párnahuzat egészíti ki, a cakkos takarószél pedig egy leheletnyi romantikus bájt kölcsönöz az egésznek.

És mi van akkor, ha mindenből kerül ide egy kicsi? Ha megfelelően válogatjuk össze a kiegészítőket, nem lőhetünk semmivel sem mellé, hiszen amely az alappal harmonizál, az egymással is harmóniában van. És innentől kezdve nyert ügyed van, mert ki ne szeretne megúszni egy tetemes pénzösszeget, valamint rengeteg időt felemésztő felújítást? Hiszen anélkül is tökéletesen lehet újítani és változtatni az otthonod minden pontján.

Szeretnéd tudni, hogyan alakíthatod ki az otthonodat a legmegfelelőbben? Ahol csupán pár kiegészítőt variálva mindig új és divatos otthon legyen a végeredmény? Akkor csatlakozz a lakberendező kurzusomhoz, ahol láthatod a trükkjeimet, elmondom mit miért csinálok, és mit miért nem, és hogy melyek a döntésem alapjai.

A fotókon látható rózsaszín- és sárga-ágytakarókat , valamint több kiegészítőt is a Vintagemarcsi webáruház kínálatából válogattam. A webáruház sok-sok egyéb stílusos és kiváló minőségű lakberendezési cikket, használati- és dekorációs tárgyat kínál, amelyek az egyedi otthonteremtés részesei lehetnek a vintage, a shabby chic, a provance-i, a country, valamint a rusztikus stílus jegyében berendezett enteriőröknek. Marcsi nem csupán a vállalkozás névadója, de a mozgatórugója és a lelke is. Remek érzékkel válogatja össze a napjainkban meghatározó dán márkák – a Chic Antique, a Jeanne d’Arc Living és az Ib Laursen ApS – kézzel készített, prémium minőségű lakberendezési és dekorációs termékeiből a webáruháza kínálatát. Célja, hogy az otthonokba csempéssze a tradicionális francia bolhapiacok és régiségkereskedések hangulatát, azonban kimondottan új, értékes és minőségi termékválasztékon keresztül. A tőle választott kiegészítők és bútorok időtlen varázsukkal hozzájárulhatnak egy még szebb és különlegesebb otthon megteremtéséhez. Olyan egyedi, minőségi termékekről van szó, melyek évek múlva sem veszítenek vonzerejükből, és más-más szerepbe helyezve, mindig tudnak valami újat mutatni önmagukból. Így lehet igaz az a jelmondat, amivel biztosan sokan találkoztatok már: “A múlt, amikor létrehozza a jövőt…”  Többször vásároltam már a webáruházból, és nagyon elégedett vagyok a termékekkel, amelyek valóban minőségiek, egyediek és sok-sok természetes alapanyagot használnak az elkészítésükhöz – a stílusuk pedig nagyon passzol aFehérHáz-hoz. Marcsi célkitűzéseivel pedig teljes mértékben tudok azonosulni, a beszélgetéseink alkalmával szinte inspiráljuk egymást, olvasunk a másik gondolataiban – hiszen az ő célja is az, hogy minél többen megismerjék ezeket a stílusos lakberendezési termékeket, és számomra is nagyon fontos, hogy megmutassak Nektek egy irányt, és bemutassam én hogyan alkalmazom mindezt.