Nem titok, hogy nagyon szeretem a régi korokból fennmaradt szépséges csipkéket, ha a bolhapiacon olyat találok ami különleges darab, még ha picike és szakadt, akkor is elhozom. Több karácsonyi dekorációban használtam már belőlük. Egy – itt-ott lyukaska – régi gallér része ez a több mint 100 éves, kézzel készült, finom darab, amihez csakis valami régies díszt tudtam elképzelni.

Az orsó formát tökéletesnek véltem, mint alapot, így a kiválasztott darabot kicsit megcsiszoltam, feltűztem egy saslikpálcára, és fehér alapozóval lekentem. Száradás után egy rizspapírból kivágott régies képecskét ragasztottam rá, majd a köré egy szilikonformába öntött mintát ragasztottam, mint egy aprócska képkeretet, és a képecskén kívül mindenhol átfestettem fehér festékkel.

  

Amikor megszáradt, erre is a kétfázisú finomrepesztőt használtam. A második réteg száradása után antik waxot kentem a felületre,

  

és egy puha ronggyal alaposan áttörölgettem. Az apró repedésekben és a keret mélyedéseiben megült a sötét wax, és maradt utána az elkoszolódott, kopottas, régies jelleg.

  

 

És itt lép színre a kis bolhapiacos csipke a gyűjteményemből, amiből bojtot hajtogattam, úgy, hogy a kissé szakadt részt  belülre dugtam. Pár öltéssel fixáltam a csipkét, és a kis antikbronz kupakba dugtam. A dísz egyik végére egy szintén antikbronz ékszeralkatrészt erősítettem, a másik végére pedig egy drótból hajlított kampót ragasztottam egy szem gyönggyel, ehhez már fel tudtam erősíteni a fémkupakos bojtot. Akasztónak egy törtfehér selyemszalagot kapott.

A hétvégén talán van idő egy kicsit kreatívkodni, elkészíthető bármelyik dekoráció az eddig bemutatott darabok közül.