monogramos zsák – de nem a malomba

Régóta vágytam már saját kis       cimkékre, amelyek hitelesítik a kezem munkáját. Futottam már köröket, volt olyan aki nem akarta érteni mire gondolok valójában, de nem baj, mert azt hiszem érdemes volt várni ezekre a kis cukikra. A Lézervágott Kincsestár megvalósította az ötletemet pontosan úgy,  ahogy szerettem volna. És régi vágyam volt már az egyik antik csíkos zsákomból varrni egy jó erős és nagy bevásárlótáskát is, ami mindig velem lehet a bogárkámban, és nem kell fölös nejlonszatyrokat hazacipelnem, amiket amúgy sem szeretek, ha mindenképpen muszály, akkor inkább papírtáskát választok.

    

Elsőként megterveztem, hogy milyen legyen, majd választottam hozzá egy szépséges betűtipust, amit kézzel ráhímeztem a zsákra, igyekeztem a csíkokkal azonos piros árnyalatot választani hímzőfonalnak. A bélését bézs-piros kockás anyagból varrtam bele. A füleket pedig két gyerek rövidnacihoz kapott, sosem használt, szétoperált övből és 4 rétegű, megerősített textilpánból készítettem.

    

Ugyanebből a pántból varrtam a béléses oldalra körben egy megerősítést, Ez a fülek miatt is fontos volt, de dekorciónak sem rossz. A két végét masniztam, ami így nem csak csini, hanem a kulcskarika segítségével oda lehet kötözni a kulccsomót is, hogy haza érve ne a táska mélyéről kelljen majd előbánysznom a lakáskulcsokat.

    

És ez lett az első alkotásom, amire hivatalosan felkerült a kis cuki bilétám. Nagyon szeretem így őket együtt. Ha tetszett a bejegyzés, és kíváncsi vagy mire és hová fog felkerülni a többi kis biléta, akkor kukucskálj be a facebook oldalamra, ahol sokféle témában találsz friss és régebbi bejegyzést.