Hímzett feliratos párna

Nagyon szeretem a kézzel font és szőtt, lenvászonból készült lakberendezési kiegészítőket. Szinte minden stílusú lakásban megállják a helyüket, persze csak akkor ha az adott enteriőrbe passzoló darabokról van szó. Jelen esetben egy hímzett feliratos párnát készítettem, amelynek mindkét szélén az anyagba szőtt piros csíkok találhatóak. Ezek a kéziszövött anyagok általában elég keskenyek 50-60 cm szélességűek, a szövőszékek mérete miatt. Ezt az anyagot 50 cm széles tekercsben vásároltam, és ez a méret éppen megfelelő egy párnának. Levágtam a megfelelő méretet, a hátulján lévő gombolás pántja miatt ráhagytam mindkét végén 5-5 cm-t, ahol az anyag duplán van.

 

A betűk színéhez grafitszürkét választottam és egy halvány előrajzolás után kezdtem a felirat hímzését, mert azért olyan profi nem vagyok, hogy csak úgy nekiálljak egy ilyen méretű mintát csak tűvel és cérnával kivitelezni. Hosszanti irányban, aprócska laposöltésekkel dolgoztam. Hízmésnél nagyon jó szolgálatot tehet egy hímzőráma, amellyel szépen kifeszíthető az anyag, és sokkal egyenletesebben és szebben lehet hímezni.

 

Hímzés közben.

 

 

 

 

Miután a felitrattal végeztem, kialakítottam a gombokhoz és a gomblyukakhoz a “pántokat”. A munka színére visszahajtottam az anyagot, odatűztem és végigvarrtam, ezt megismételtem a másik végén is, majd behajtottam a megfelelő méretre – a ráhagyás miatt a gomboláspántok fedték egymást – és egyszerűen összavarrtam a két oldalát. Az eltisztázással nem kellett sokat vacakolnom, mert az anyag hosszanti oldala nem foszlik, hiszen a keskeny méret miatt a szövés széle esett az összevarrás mellé. Kialakítottam a gomblyukakat, kiválasztottam hozzá három szép, egyszerű fa-gombot, és felvarrtam.

 

             

Ha sikerül szert tenni ilyen szép régi anyagra akkor érdemes ilyen formában (is) felhasználni, de akár egy régebbi egyszínű párnahuzaton is újíthatunk egy látványos hímzéssel.

Tetszett a bejegyzés? – ha igen, akkor a menüből kiválasztva feliratkozhatsz a hírlevélre és az elsők között értesülhetsz az új ötletekről, vagy nézz be a facebook oldalamra.

Egyszerű kerek párna

EGYSZERŰ – KEREK  PÁRNA

reantik

A páromnak nyár elején volt egy wakeboard-balesete, ami miatt nagyon sokáig fájt a lába, és akkoriban szokott rá arra, hogy alvás közben párnán van a lába. 
Nekem pedig van két, nagyon szeretem, fodros szélű fehér lenvászon párnácskám (a fotón hátul oldalt láthatóak) amelyek egy éjszaka után elég megviselten néztek ki a fenti ok miatt. Ezért felajánlottam a férjemnek – a békesség kedvéért és a kényelem érdekében – egy kerek párnát. Csak sajnos huzat nem volt rajta. Ezt ma pótoltam. 
Elővettem a hozzávalókat és amíg Domos olvasott, addig én alkottam, Miyu pedig segített.

Kiszabtam egy kerek körlapot, no meg két félkört, vagyis a félkörnél egy kicsit hosszabbat, mert az átmérővel megegyező szélességben ráhagytam az anyagra. Ez egyrészt a varráshoz kellett, másrészt pedig, azért, hogy a két rész hátul jól fedje majd egymást.

A két hátsó darabot eltisztáztam, majd szélesen letűztem.

Gombostűkkel rögzítettem a rétegeket egymáshoz, majd összevarrtam. A varrásba illesztettem a kis reantik “fülecskét”.

Ha kifordítom, akkor majd jobban fog ám kinézni 🙂

A profiktól lestem el, hogy ha íves darabokat varrnak, akkor mindig “kicsipkednek” az anyagból egy-egy pici darabot, mert így a kifordítás után szebb lesz.

Elővettem a kiválasztott, természetesen tükörképként kinyomtatott szöveget amit áttranszferáltam a párna elejére. (Pentart transfer folyadékot használtam.)

Vasalóval fixáltam a mintát, a hátuljára a biztonság kedvéért a két rész közé tépőzárat varrtam, mert a gombokon nem túl kényelmes aludni, szerintem legalábbis 🙂

“Élvezd az  apró örömöket”, mert ez igazán semmiség, és az a fontos, hogy jól tudjon pihenni a kedvesem.

Az én oldalamon csajos kerek párna, középen csipkével, toile mintás anyagból – azt is én varrtam ám – a másik oldalon pedig az egyszerű, reantikos,  pasis párna antik kézzel szövött lenvászonból.
Jó pihenést 🙂

reantik

Csatos tárca

CSATOS   TÁRCA


reantik


A minap került a kezembe ez a bogyós-csatos fém tárcakeret, amit még valamikor a télen vettem, hogy majd kipróbálom, ha a Jézuska meghozza a varrógépemet. És akkor jól el tis tettem, de most megtaláltam 🙂

A táskához használt anyag maradékából készült, de ebben az esetben nem a pepita bélésanyagra hímeztem és logóztam, hanem magára a fő anyagra. 

Miután készen volt, rávasaltam a közbélést a vászonra, a bélésre most nem tettem, mert úgy már túl merev lett volna, és ez esetben különben is egy tenyérnyi nagyságú tárcáról beszélünk. A szabásmintát a fabtextil oldaláról lestem, és a szabás után varrogattam, illesztgettem,

mindaddig, amíg egy ilyen kis tasak lett a végeredmény.
Az antikolt rézszínű csatos keret a kislánykoromat idézi – na elárultam, hogy már nem is vagyok olyan fiatalka – és tökéletesen passzol a natúr kézi szőtteshez. A fehér rózsa és a cirkalmas logó pedig nem hiányozhatnak. 

A keret felvarrása tényleg nem volt 10 perces mutatvány (ezt írták is) de azt hiszem elsőre egész jól sikerült. 

A sok-sok kiegészítőm és fityegőm között van több cica is, ide is kívánkozott egy nyújtózkodós változat, Blogcica tiszteletére.  


A nektarinok jól érzékeltetik a méretet, és itt kivillan a kockás bélés is.







Próbáld ki te is, jó móka egy ilyet varrogatni, ha pedig szeretnél egy ehhez hasonlót keress bátran :)

rea

Táska reantik

TÁSKA

reantik módra

Nem is tudom, hogy van-e olyan nő aki ne szeretné a táskákat. Sajnos nekem legtöbbször valami olyasmi tetszik amit nem lehet hazánkban kapni, vagy pedig nagyon drága. Így gondoltam egyet és megalkottam azt amilyet szerettem volna. Igazi kézzel szőtt lenvászon, a kedvenc pepita mintámmal a bélésén és strapabíró valódi bőr pánttal. No és azzal a kis csavarral amitől reantik-os is lett.
Először az egyedi táska még egyedibb belső zsebének a mintája készült el. A drappos-barnás kockás anyagból természetesen.

A zsebet szépen el kellett tisztázni és a közbélésre vasalva lett tartása is, mint a bélésnek magának.

Majd bevarrtam a zsebet a helyére.

Elkészítettem a külső réteget is, ezt a trükkös megoldást sokan alkalmazzák a sarkoknál, mert így nem egy lapos szatyor lesz a végeredmény.

Összeállítás  előtt a két réteg. Nagyon szeretem a színeket, a mintákat és az egészet együtt!

A varrógépem nem bírna el ezzel a vastag bőrrel, de nem is lett volna rá szükség, mert egy extrán különleges technikát szerettem volna alkalmazni a táska fülének rögzítésekor. Így csak a lyukasztót hívtam segítségül, de előtte egy kis sablont készítettem, hogy minden pánton egyformán helyezkedjenek el a tökéletes lyukacskák.

Mivel a táska belsejében van már egy fehér rózsa, kívülre csak ez az egyszerű díszítés kívánkozott csak nekem. Egy – akarom mondani összesen négy – rózsabimbó tartja a pántot, melyek selyemszalagból lettek varrva.

Egy-egy oldalon csak ennyi a dísz. Keep life simple!

reantikos “márkajelzés” is megbújik az oldalvarrásban 🙂





Ha kedvet kaptál hozzá próbálkozz, ha szeretnél igazi reantik táskát, akkor vedd fel velem a kapcsolatot 🙂

méretei: 33 cm széles, 37 cm magas és 10 cm a szélessége

rea