Egy kis antik csipke, egy kis antik lenvászon

és egy kis saját ízlés

A hőlégballonos könyvlapos akvarellceruzás képemet annyira szeretem (itt megnézheted), hogy a sikerén felbuzdulva – meg azért, mert amúgy is voltak még terveim hasonló technikával készíteni valamit/valamiket – nyomtattam még ezt-azt ami nagyon megragadta a fantáziámat. Közülük az egyik ez a csodaszép monogram volt, amit mégis tovább gondoltam. Transzfertechnikával a könyvlap helyett egy darabka antik, kéziszövött lenvászonra vittem át a mintát, aminek egyes részleteit szerettem volna hímzéssel kiemelni. Az aprócska csipkevirágok felvarrása már egy következő ötlet volt, amit elvileg egy turizott ruhához gondoltam, de annak mégis mást szánok. Mivel pedig a méretek és a stílus is nagyon passzolt a “hímzésemhez” ide került pár darab virágocska a meseszép, de szakadozott, antik, kézzel készült csipkezsabóról.

    

Direkt nem teljesen szerettem volna kihímezni, mert akkor nem érvényesülne a transzferminta. A betűt apró öltésekkel, grafit színű osztott hímzőfonal egyetlen szálával kontúroztam. A grafit árnyalat egyébként a kereten, és a felakasztáshoz rátűzött gyűrt selyemszalagon is visszatér, ráadásul a transzferminta is inkább erre hasonlít, mint feketére.

Egyenesen bele vagyok szeretve – egyedi és megismételhetetlen. Minden virágot más-más hímzéstechnikával dolgoztam ki, a pici, különleges antik csipkevirágok pedig térbe emelik és még egyedibbé teszik.

    

    

Ha tetszik a végeredmény, vagy van kérdésed, hozzáfűznivalód, csak bátran kommentelj. Amennyiben pedig hasonló újdonságokat, egyedi ötleteket szeretnél látni, nézz be máskor is. Egyébként a facebook oldalamon napi szinten, a bejegyzéseimen kívül egyéb ötleteimet is láthatod.

 

Újra-papír

Tavaszi szöszmöszölés

     

Húsvét előtt sizzixeztünk blogcicával egy keveset a kis lampionokhoz, és akkor vagdostam ki ehhez a koszorúhoz is a pillangókat.. Aztán jött a kettőt össze és közéjük vékony drót ragasztása, majd egy kis tintatpárnás maszatolás az amúgy is antikolt sárga papírnak. (hasonlóan készültek a pillangók)

    

A lepkéket elszórtan feltekertem egy vékonyka vesszőalapra, majd mohaszálakat ragasztottam közéjük. Készítettem aprócska cseresznyevirágokat és azokat is a moha közé ragasztottam, néhány picurka levél társaságában.

Egy szilikonformában decor clay készlettel készítettem egy kis HOPE feliratú táblácskát, ami öregítettem, maszatoltam és utolsó lépésként az is felkerült a neki szánt helyre. Így már mehet is a bejárati ajtóra a tojás alakú nyuszis dekor helyére.

 

 

Na!? Jöhetek ?

(aláírás: nyuszkó)

 

a héten az egyik kertészetben bukkantam rá erre a tapsifülesre – egy halom kacat alól kacsingatott az akiós turis kosárból, és hát megsajnáltam, és befogadtam. Itthon megfürdött és még a tisztogatás után is szántam neki egy átfestést, mindenképpen.

Ma megsimertem Ildikót, aki a Frenchic krétafesték magyarországi forgalmazója, aki Budapesten járt és hozott nekem kipróbálásra a számomra új festékből. Két színt választottam ki, és akkor még nem is tudtam, hogy ma még festegetni is fogok. Mivel ma volt a nagyfiam szülinapi tortázása, bevallom eszem ágában sem volt ecsetet ragadni, de aztán az ebéd és a finomság után teli pocakkal pihegve rátévedt a pillantásom a nyuszira. És akkor gondoltam egyet és úgy döntöttm, hogy ha már itt az új festék, felfestve is megnézem a színeket. Pont passzolt is a nyuszihoz, és az eredetileg és farmerkéknek szánt nadrághoz.

   

Mivel egy nyuszinak márpedig farkincája is van – és szegénykének nem volt, látjátok ugye? – hát barkincát is kapott egy szép barkarügyből ragasztva, pont mint a sakknyulak. És mert a húsvét ünnepnap, a gallérkája alá egy aprócska masni is dukál, hogy még elegánsabb legyen. Azt hiszem ennyi pontosan elég is.

  

Azok a szemtelen nyulak!

De azért nem pofátlanok, nagyon is cukik, ugye?

Már decemberben, a sakkbábú angyalkák születésekor elterveztem, hogy bizony húsvétra nyulak is fognak készülni a hiányos antik sakkészletem nagyméretű bábúi közül egy-két gyalogból, és eljött az idejük. Mivel nem tudtam eldönteni, hogy fehér vagy szürke legyen, ezért készült mindkettőből, hiszen párosan szép az élet! Nemde?

  

A sakkbábúkat lekentem egy réteg kőpasztával, mert így olyan kis borzasnak tűnnek. Az ecsettel direkt igyekeztem nem nagyon elsimogatni a pasztát amikor felhordtam a felületre, sőt picit még inkább tunkolva festettem a kívánt hatás elérése érdekében. A fülekhez drótból hajlítottam egy vázat, majd egyenként két réteg krepp-papír közé ragasztottam. Miután megszáradt, körbevágtam és az egyik oldalát bekentem körömlakkal. Ez lett a fülecskék belseje. Ezen a ponton szükségem volt egy kis segítségre, és mivel blogcica nem nagyon ajánlkozott a feladatra 🙂 – én tartottam a bábúkat, a párom pedig kézi fúróval aprócska lyukakat varázsolt a fülek és a bajszocskák számára.

 

A helyükre ragasztottam a füleket. A bajszokkal volt egy kis variálás, mert időközben rájöttem, hogy az elképzelés szerint nem tetszik a pofikája, ha csak egy lyukból ágazik el a bajsza. Így levegőn száradó papíragyagból kis pofikát és nózit formáztam nekik, beleszúrtam a bajszokat és vártam a száradást.

A füleket beigazítottam a megfelelő pózba, a hátsó részére felkentem a kőpasztát, a pofikáikra is, és egyúttal a többi részre is felkerült a második réteg. Legvégül pedig kaptak egy-egy barkincát. Nem elírás! – a farkincájuk barkából készült.

  

Szemecskéjük pedig direkt nincs, mert nekem így tetszenek. Készíts te is húsvétra nyulat és mutasd meg! Az én tapsifüleseim ilyenek lettek:

 

 

Tavasz-, vagyis húsvétváró ajtódísz

Tojás más verzióban

Tavaly bespájzoltam ebből a kis rusztikus de filigrán koszorúalapból, szeretem az ilyet, mert jól alakítható, és elég egyszerű alap.

  

Jó tartású, vékony virágkötő dróttal áttekertem, és óvatosan tojás formára hajlítottam. Ezután fehér festékbe mártott ecsettel itt-ott átmaszatoltam. Így jobban passzolt az elképzelt színvilághoz és a rá került kiegészítőkhöz is. Blogcica persze most is roppant kíváncsi volt, hogy mi készül. Felragasztottam rá pár levelet, papírvirágot , bogyót, tollpihét, bogyós ágat és egy gombkészletből egy pindurka nyulat, az ajtóra pedig egy selyemmasnival lehet majd kiakasztani. Én így hívogatom a tavaszt, és ennek a dísznek lesz még szerepe – hamarosan minden kiderül.

         

 

Nem bűvésztrükk

egy kis sakk-matt

 

Az Alíz csodaországban rajzfilm témához kapcsolódóan készültek az idei húsvéti  dekorációim, így a tojások is, amelyeket már láthattatok több bejegyzésben. Most az elkészítésük leírását osztom meg, hátha te is kedvet kapsz egy kis pepecseléshez.

  

Kiindulásképpen lealapoztam a sima hungarocell tojást, majd ceruzával halványan felrajzoltam a minta vonalát. Grafitszürke és hófehér krétafestékkel káró- és sakktábla mintásra festettem, két rétegben. Miután megszáradt, finom csiszolószivaccsal átsimogattam, és kétfázisú finomrepesztővel lakkoztam. A lakkrétegek száradása után, a fehér mezőkre taupe, a grafitszürkékre pedig fehér waxot kentem, amelyek szépen beszivárogtak az apró repedésekbe. Miután letöröltem a waxot, nagyon tetszett a végeredmény. Már csak egy kis extrára vártak. A nagyobbiknak fekete kartonból készítettem aprócska cilindert, csillámmal-bársonyszalaggal-pici zsebórával, és egy kis csokornyakkendőt is hogy elegáns legyen, illetve drótból hajlítottam neki egy pici okulárét.

  

  

A kisebbik nyuszi személyiséget kapott, hajlítható tapsifüllel és bajuszkával. A fülecskék két réteg antik lenvászonból készültek, amelyeket közbéléssel “ragasztottam” össze, közéjük pedig egy drótot is tettem a formálhatóság érdekében. A kis “hallószerv” egyik oldala még leheletnyi sminket is kapott, a fül belsejét imitálva, majd a drót és némi ragasztó segítségével beleragasztottam a tojás tetejébe. A bajszok egy-egy darabka drótból vannak, ezeket is beragasztottam, nózinak pedig egy gombostűt neveztem ki.

Nagyon kedvesek nekem, hiszen olyanok lettek, amilyennek megálmodtam őket. Nem mondom, hogy saját tervezés, mert nem volt tervrajz hozzájuk, és hát a fekete-fehér mintákat nem én találtam ki, de a saját ötleteim váltak bennük kézzel foghatóvá, és ez a legnagyszerűbb érzés amikor rájuk nézek.

Ha szeretnéd tudni milyen meglepetéseket tartogatok még húsvétra, gyere és kukucskálj be a facebook oldalamra is!

 

 

Viaszpecsét a gombosdobozból

Nálam ez az egyszerűen nagyszerű kategória

Az idei húsvéti dekorációkhoz a reantik “háza táján” az Alice in Wonderland téma volt az alap. Két rusztikus tojást is viaszpecséttel volt szándékomban díszíteni, és ugyan van rózsás pecsétem – mert bizony a rózsákat vörösre festeti – de megláttam a leszekadt kabátgombomat és akkor egy hirtelen ötlettől vezérelve eszembe jutott, hogy mi lenne ha fülesgombot nyomnék a pecsétviaszba. Nosza elő a gombosdoboz, és meg is találtam a megfelelő gombot. És hogy más legyen mint a többi pecsétes, így készült hozzá egy újabb könyvlapos tojás alapnak. Felragasztottam a könyvlapfecniket, majd száradás után waxoltam a felületet.

  

Majd áttekertem spárgával, csöpögtettem rá pecsétviaszt (jobb papírboltok és hobbiboltok tartanak ilyesmit), ez esetleg gyertyával is helyettesíthető, igaz azzal nagyon óvatosan kell bánni, a pecsétviasz sűrűbb, nem folyik olyan könnyen. Majd a kis fület fogva belenyomtam a még folyékony viaszba a gombot, és hagytam lehűlni/megszilárdulni a viaszt, mielőtt óvatosan eltávolítottam volna a gombot.

 

Nekem mindkettő tetszik 🙂 És neked? Kipróbálod? Ha tetszenek az ötleteim, és az alkotásaim, és naprakészen szeretnéd látni épp min “dolgozom”, akkor gyere és nézz be a facebook oldalamra.

Köszönöm, hogy velem tartottál!

Kézzel “szőtt” tojások

antik lenvásznaim ihlették az egyik tavalyi húsvéti dekort

Sötét színű krétafestékkel alapoztam, majd száradás után megkapta az old white színű réteget, és miután már ez sem ragadt, kimaszkoltam a színesre szánt csíkok helyét. És piros festékkel befestettem a ragasztószalagok közötti részt.

 

 

Amikor ez is megszáradt, eltávolítottam a ragasztócsíkokat, és elővettem a transzfer folyadékot és a mintákat, amelyekkel dekorálni szerettem volna, és átvittem a tojásokra a kiválasztott dekorációkat.

Jó munkát és húsvétváró és húsvéti dekoráció készítést kívánok!