Levendulás barackdzsem

Levendulás, illatos sárgabarack-dzsem

ahogy én készítem


A cseresznyedzsemmel kezdődött minden, és ott is folytatódott, mert az elmúlt három hét alatt  annyi dzsemet készítettem amennyit eddig még soha. Mindig úgy képzeltem, hogy ilyesmit csinálni iszonyatosan macerás és izzasztó meló. Hát van benne ilyesmi is, de valahogy élveztem minden percét – főleg a kóstolásokat – és úgy gondolom a következő nyárig pont ki fogjuk húzni azzal a jó pár üveg finomsággal, amelyek ott lapulnak a konyhaszekrény polcán.
A sárgabarack dzsemet, vagy lekvárt szinte mindenki szereti – kivéve talán az én nagyfiamat, aki csak a fánkhoz hajlandó ilyesmit enni. Már csak ezért sem maradhatott ki a sorból és ezért is számít nagyágyúnak.

A levendulás nap óta kicsit elvarázsolt ez az aprócska lila virág, a világhálón pedig ezernyi fotó van különféle levendulás sárgabarack dzsemről, és ha már van is itthon, meg hát amúgy is, próba cseresznye – akarom mondani sárgabarack – bepróbálkoztam egy ilyen pofonegyszerű különlegességgel.

Az alapanyagok listája igencsak rövid:
– finom érett, édes sárgabarack (kb 2 kilónyi)
– morzsolt levendula kb. 1 púpozott evőkanálnyi (vagyis a szárról lemorzsolt virágok)
– 4 evőkanálnyi (igen jól látod, csak ennyi)  steviás befőzőcukor

Az alaposan megmosott, megtisztított barackokat kimagoztam és negyedekbe vágtam, majd feltettem a tűzhelyre, igaz tűz az nincs, de a főzőlapon is tökéletesen fog rotyogni, sőt ez még szabályozható is, ami nem elhanyagolható szempont a rotyogási fázisban, hogy ne legyen minden tiszta ragacs az edény körül.

4 evőkanálnyi édesítőszer van benne csak, és bevallom – miután kóstoltam a végeredményt – nem hiányzik a cukor édessége. Ennyit is csak azért tettem bele, hogy ne legyen nagyon híg, és órákig sem szerettem volna főzni, hogy jól besűrűsödjön, ez a kis adalék pedig azon is segít.
Összesen 4 üveg dzsem lett, és ha belegondolok, hogy egy üvegnyiben van egy evőkanálnyi cukor, akkor úgy hiszem, azt büntetlenül lehet enni! Ugye szerinted is?
Itt már a levendula is belekerült, majd még pár percet hagytam pöfögni az egészet, és belekanalaztam az előre elkészített üvegekbe.

 

5 percre minden üveg tótágast állt – ezt a fázisfotót a többi dzsemnél mindig elfelejtettem elkattintani, de most meglett ez is.

Majd beköltöztek a finom meleg kötött takaróba burkolózva a kosárba, dunsztom sincs, hogy minek 🙂 de már régen is így csinálták. Na jó tudom az okát, így lassabban hűl ki az üveg tartalma, addig is folyik a csírátlanítás és tartósabb marad a befőttbe zárt nyár.

Ma a bilétákkal kezdtem a napot, szeretek rajzolgatni, főleg akvarellceruzával. Közben egy kis napozás is belefér az erkélyen 🙂

Öltözködésre és sminkre felkészülni, hamarosan fotózás 🙂

(halkan megjegyzem, hogy amíg kilyukasztottam a bilétákat, addig blogcica 2 gumigyűrűt is eltulajdonított, és kibújt belőle ismét a kölyökmacska, mert egy csomó ideig játszott velük)

Csinosan és gusztán, én pedig már éhes vagyok, de a főszereplőknek először dolguk van.

Már nem bírtam magammal, és nem dicsérgetni akarom magam, de nagyon fincsi lett!!!

Ha befőztök sárgabarackot, próbáljátok ki ezt a verziót is, mert ezek a pirinyó lila pöttyök valami földöntúli ízt kölcsönöznek a gyümölcsnek. 

Nem csupán színként mutatnak remekül együtt, de az ízük is tökéletesen passzol egymáshoz.

Nem is tudom, hogy végül is elég lesz-e 4 üveggel ebből a finomságból? Fánkot is elég sokszor szoktam sütni, meg aztán még most kezdődik igazából a barackszezon.

Kell ennél több?

Rea

Hűsító házi limonádé


HŰSÍTŐ   HÁZI   FINOMSÁG

a kánikula ellen
Vásárlás közben jutott eszembe, hogy árválkodik még a hűtőben egy lime és egyetlen citrom, így vettem még hozzájuk pár darab citromot és két szép narancsot és úgy döntöttem, hogy LIMONÁDÉ fog készülni. Még ősszel bukkantam rá – bevallom már nem is tudom, hogy melyik üzletben – azokra az aranyos, füles, amerikai stílusú befőttes üvegekre, amelyeknek csavaros pepita kupakjuk is van, szívószállal a közepén. Az tehát adott volt, hogy miben is szervírozom majd ezt a finomságot 🙂
A hozzávalók mennyiségére nincs pontos receptem, mert a gyümölcsök is más méretűek, azonban próbálok minél kevesebb cukrot használni, de ugye a limonádéba kell valami édes is ami ellensúlyozza a savanyú ízt, így a bodzaszörp mellett tettem le a voksomat, amely ráadásként még mentás ízesítésű is volt. A mini fűszerkertből pedig leszedtem pár ágacska friss mentát is.

A citrusokat feldaraboltam, a friss zöldfűszer leveleit leszedtem az ágacskákról és az egészet egy kancsóba tettem, majd egy speciális fa eszközzel alaposan megnyomkodtam, hogy kinyerjem a finom gyümölcsök levét és a menta aromáját.
Ha nincs ilyen mixerek által használatos alkalmatosság otthon, egy nagyobb fakanál nyele is megteszi 🙂

A kancsó tartalmához öntöttem a tetszőleges mennyiségű szörpöt, és bevallom adtam még hozzá egy kevéske üveges citromlevet is, mert valahogy nem volt elég savanykás, több citromot pedig nem szerettem volna már bele tenni.
Alaposan elkevertem, és ezzel készen is lett az alap – ami elég sűrű és tartalmas lenne így limonádénak.  
Az üvegeket kb félig töltöttem a gyümölcsös keverékkel és a levével, majd felöntöttem jó hideg ásványvízzel és elkevertem. 
Jeget is lehet bele tenni, de az momentán nincs.

És akkor egészségetekre!

Rea

Friss házasok eper-menta

“Friss házasok”

epermenta dzsem 

Tegnap nem csak a magyar focicsapat remekelt az eb-n (csak így tovább srácok, bár nem vagyok nagy focirajongó) hanem én is a konyhában. 
Anyakönyv-vezető híján vadházasságra lépett egy edényben az eper a mentával. 
A cseresznye-dzsem  sikerén felbuzdulva (mások bizonyosan többször átélték már ezt az élményt és rutinosak az efféle dolgokban, de nekem ez siker, egy apró siker aminek örülhetek) beszereztem két helyről összesen kb. 1,6 kilónyi epret (na ezt azért nem tudom pontosan, mert tisztítás közben nem keveset le kellett meózni 🙂 Szóval a tisztítás után lett kb. ennyi, na. A menta ötlet pedig a bevásárlás alkalmával született, mivel akciós volt minden fűszernövény a … üzletben. (Nem reklámozok semmit, amíg nem fizetnek érte :))
Tehát így lett mentás az én eperdzsemem. (Nem én találtam fel, mások már kipróbálták előttem.)
Az okosak receptjeiben – akik már többször elkövették ezt a merényletet az eper ellen – szinte mindben volt cukor a hozzávalók között, nem is kevés, fél kiló meg hasonlóak. De én nem kristálycukrot szerettem volna enni! Ugyanott találtam steviás befőzőcukrot, és zselésítő port is. Abban biztos voltam, hogy ha cukros lesz akkor csakis ilyen. De alapból úgy indultam, hogy kis mennyiséget teszek csak bele. 
Azzal gondolom mindenki tisztában van, hogy mosni és tisztítani kell az epret, a nagyobb szemeket feldaraboltam, és elkezdtem főzni.
Amikor pici levet engedett, megkóstoltam, és hát valóban kellett bele egy kicsi cukor, ami nálam azt jelentette, hogy 4 púpozott evőkanálnyi ment a kb. 1,6 kiló eperhez, nem ám fél kilónyi. Ezzel szerintem még a párom is ki lesz békülve. 

Élvezkedtem a lakást betöltő finom gyümölcsillatban, de közben vigyáznom is kellett, mert nem szerettem volna szétfőzni a gyümölcsöt. Szeretem ha van a dzsemben szottyadt gyümöcsdarab, és így megmarad a szép színe is. 
A zselésítő anyagot is hozzátettem és még főztem 5 percig az útmutató szerint.

Próba – kicsit folyós, de elég zselés az állag. Biztosan nem tökéletes a profik szerint, de nekem megfelel, és ígérem nem fogok miatta reklamálni.

A mentát már nem akartam főzni a gyümölccsel, mert szerintem akkor veszít a finom aromát adó értékes illóanyagaiból, így azt csak akkor kevertem hozzá – apróra vágva – amikor levettem a tűzhelyről.

Az adagoláshoz bevetettem ezt az édes pici régi merőkanalat, nélküle bajban lettem volna, mert így is minden ragadt a környéken 🙂

Elkészültek a kis biléták is, jó volt rajzolgatni ebben a csúnya esős időben.
A csavaros fémkupakokat most is szándékoztam eltakarni, a kiszemelt anyag egy kézzel szövött lenvászonvég egyetlen mintacsíkja, amelynek hátuljáról nem jött ki pár folt, de némi ügyeskedéssel sikerült foltmentes rucikat kötöznöm az üvegekre.

Csinosak is, finomak is.

  Jó étvágyat 🙂

   Rea

Cseresznyedzsem

Cseresznye-dzsem

szomolyai fekete cseresznyéből

Dzsemet főztem! Soha életemben nem csináltam még ilyesmit, de adott volt az a két kosárnyi édes fekete cseresznye, így egy részéből dzsem készült. Kb. talán másfél kilónyi lehetett az ami a fazékba került áldozatra készen, de bevallom nem méricskéltem mert cukrot nem adtam hozzá, követtem a Gasztroangyal által leírtakat. Ráadásul nem az volt a cél, hogy az én cseresznyeimádó párom elől elorozzam az egész zsákmányt, csupán nagyon izgatta a fantáziámat. De rákaptam az ízére, mert ma reggel epret vadásztam, és az is az edényben fog rotyogni hamarosan.

A kimagozás volt a nagyon utált része a dolognak, mert uncsi és mert gyönyörű szép, majdhogynem feketére befogta az ujjaimat, ami még így két nap után is remekül látható. (A citromlé, a clorox vagy a körömkefés súrolás ennek meg se kottyan!) 
De azért csak összejött valahogy, és felkerült a fazék a tűzre (vagyis a főzőlapra). Először rengeteg levet eresztett, ez is mutatta, hogy nem egy gyors mutatvány lesz ebből a dologból.

Később aztán alakult az edény tartalma, sűrűsödött és egyben egyre “feketébb” lett.
Kb. jó 2 órányi főzés után elérte azt az állagot, hogy úgy láttam jónak, hogy elég lesz a rotyogásból, és üvegekbe kanalaztam. Két és fél adag lett belőle, a fél üveg az azért is jó, mert ma reggel ez volt a napi első kényeztetésem, és nem hazabeszélni akarok, de isteni finom és talán édesebb mint a méz. A sok-sok cseresznyedarab pedig azt jelzi, hogy nem csak megmutattam neki a gyümölcsöt, és a többi x %-a cukor meg egyéb adalék. Ez igazi koncentrált nyári élmény lesz a téli napokra.
Az üvegek mentek a száraz dúnsztba, ahonnan tegnap este kerültek ki, már kihűlten. 

Közben volt rá időm, hogy alkossak rájuk egy-egy cimkét. Nagyon szeretek akvarellceruzával dolgozni, így azt választottam most is. 

Szép formájú bilétát vágtam, majd rajzoltam mindkettőre cseresznyéket, rá is írtam, hogy milyen gyümölcsöt tartalmaz az üveg, és a befőzés dátumát is.

Maradék piros-fehér pepita anyagból vágtam a tetejére “ruhácskát”, amelyet gumigyűrűvel rögzítettem első körben. A spárgával pedig rákötöztem a kis kártyákat.

Miután a majdnem szünidős gyerkőcöt elvittem a suliba – következett egy igazi első reggeli kóstoló. Azt hiszem az a fél üvegnyi pedig elég hamar el fog fogyni 🙂
Próbáljátok ki! A többi gyümölcsös kotyvasztásom eredményét is megosztom majd veletek 🙂
Rea

Gyors és finom uzsonna

GYORS  ÉS  FINOM  UZSONNA


Van-e olyan gyerkőc aki nem éhes a suliból hazafelé menet? Mostanában suli után sokszor gyalog jövünk haza a nagyfiammal – bogárkám még mindig a szerelőnél – és bizony legtöbbször nem túl jó az ebéd a menzán. Itthon pedig az első kérdés a: “mit ehetek”?

Ma egy látványos, ám gyorsan elkészíthető és nagyon fincsi uzsonnát kreáltam, hogy uszoda előtt némi energiát tudjon pótolni a csemeténk. 

Hozzávalók:
1 csomag élesztős leveles tészta (vagy pizzatészta)
8 db virsli (nálunk a füstli a menő)
némi ujjgyakorlat és összesen kb. 25 perc
A tésztát 8 egyenlő részre vágtam. Fontos, hogy a virsli a végéig be legyen bugyolálva, és a tészta egymásra is hajtható legyen, hogy ne essen majd szét sütés közben. Minden virslit begöngyöltem, majd 6 egyenlő részre osztva bevagdostam, de a tésztát nem vágtam át teljesen. Karikába hajtottam és a virslidarabokat megfordítottam, hogy a vágott felülete legyen alul és fölül, befejezésül a két végét kereszteztem egymáson.
Bekentem tojással, hogy szép piros legyen majd sütés után, reszelt sajtot és kakukkfüvet is szórtam a közepére, végül pedig betoltam az előmelegített sütőbe (170 fok). 

Vigyázat, nagyon finom és jobb dupla adagot készíteni belőle  🙂

JÓ  ÉTVÁGYAT !

Rea almás pitéje

REA ALMÁS PITÉJE



Még sosem sütöttem olyan igazi amerikai almás pitét, és ma kedvet kaptam hozzá.

tészta hozzávalói:
40 dkg liszt
2 tojás sárgája
12 dkg cukor
12 dkg vaj
6 teáskanál tejföl
1 citrom reszelt héja
1 kávéskanál sütőpor és 2 db babapiskóta

töltelék hozzávalói:
4 nagy alma
4 evőkanál cukor
1/2 kávéskanál mézeskalács fűszerkeverék
2 nagy marék mazsola

A hozzávalókból közepes keménységű tésztát gyúrtam, majd 2/3-1/3 részre osztottam. A nagyobbat kerek alakúra nyújtottam, és a kerámia pite formába simítottam, a széleit körbevágtam. Ezután babapiskótát morzsoltam rá, hogy a lédús alma ne áztassa majd el a tésztát.
A töltelékhez a meghámozott almát kockacukor nagyságú darabokra aprítottam, és a cukorral, fűszerrel a mazsolával együtt félig felfőztem. 

A langyosra hűlt tölteléket a formába öntöttem, majd a kisebb darab tésztát is kerekre nyújtottam, és a szélén a fölösleges tésztát levágtam. 
A maradék tésztából dekorációt készítettem körben a pite szélére, a közepére pedig késsel nyílásokat vágtam, ahol sütés közben a gőz távozhat, és megkentem tojással, hogy a sütőből kivéve majd szép fényes és aranybarna legyen. Előmelegített 170 fokos sütőben 40-45 percig sütöttem.
Sütés közben isteni almás fahéjas illattal telt meg a lakás, és a párom már alig várta, hogy megkóstolhassa. Azt hiszem nem csalódott, mert nem csak jól néz ki, de finom omlós tészta párosult a lédús almás-mazsolás töltelékkel.
Még Miyu cica is kunyerált a tésztájából 🙂

Ha kedvet kaptál a sütögetéshez, akkor bátran kezdj hozzá!

Jó sütögetést és jó étvágyat!

Répatorta

RÉPATORTA

Áprilisban nálunk nem a nyuszi miatt készült répatorta, hanem a párom születésnapi tortakívánsága alkalmából. Ez volt az első répatortám, és nem az utolsó :o) mivel annyira finom.
Az előkészületek “gyurmázással” kezdődtek, hiszen milyen répatorta az, amelyiket  nem répa díszít? Tehát vettem egy adag cukormázat és jól átgyúrtam.

Mivel a répa ugyebár nem fehér, ezért ételszínezékkel is átgyúrtam az édes masszát.
Apró golyócskából mini répát formáztam majd két pici zöld levélkét is, amelyeket fogpiszkáló segítségével ügyeskedtem a helyükre. 
Ebben az én nagyfiam is segítőkészen tevékenykedett, csak az ő répácskái valahogy mindig eltűntek a pocakjában :o)

Hogy még répásabb legyen – persze külsőre – késsel pici mélyedéseket nyomkodtam rá.

Majd kezdődhetett a sorozatgyártás.

Előrelátóan pótrépákat is készítettünk, nem mind került a tortára – csak a gyertyákat helyettesítők.
1 éjszaka alatt megfelelő keménységűre szikkadt, így a díszítés már készen is volt.
Másnap kisült a lényeg is, vagyis maga a répatorta.
tészta hozzávalói
2 cup liszt
1 és 1/2 cup reszelt répa
1 tojás
1/2 cup nyírfacukor  és 1/2 cup barnacukor
1/2 cup olaj
3/4 cup narancslé
1/2 cup durvára vágott pirított dióbél
egy jó nagy marék mazsola
sütőpor, reszelt citromhéj és fahéj 
citromos máz hozzávalói
fél citrom leve és annyi porcukor, hogy még folyós de elég sűrű cukormázat kapjunk
Én szeretem, hogy ilyen rusztikusan végigfolyik az oldalán a savanyúan fanyar, de mégis édes máz.
nyami
rea

Zsemlye nyúl

ZSEMLYE-NYÚL

Ha húsvét akkor tojás, sonka és nyúl minden mennyiségben. Állatbarátként képtelen lennék megenni egy igazi nyulat, de azért nem modok ám le a nyuszi formájú finomságokról.
A megterített reggeli asztalon kedves meglepetés lehet a család számára – de még akár a vendégseregnek is – a frissen sült, ropogós héjú zsemlye.
Az alaprecept nagyon egyszerű: készíts bármilyen kenyérlisztből kenyér tésztát – én itt rozsos lisztet használtam – de ez tényleg csak ízlés kérdése. Majd ha megfelelően jártál el a dagasztás során, akkor a megkelt tésztát oszd 8 felé, és pihentesd még pár percig. Ha ezzel is megvagy, akkor minden egyes kis cipót ossz 2/3-1/3 részre. A kisebb darabból készül a gömböc popsi – vagy ha úgy jobban tettszik a pocak – a nagyobb darabot pedig egyengesd hosszúkás formára, amiből 
a gömböc köré tekerve – a képen látható módon – és felül kétszer keresztezve kialakíthatod a nyuszi füleit. A gömböcökre szórj nyúlfarknyi reszelt sajtot és told be őket a jó forró sütőbe és süsd szép pirosra.
Ha mindent jól csináltál, akkor ilyen étvágy gerjesztő, illatos és ropogós nyulak fognak kiugrálni a sütőből.
Ha édesszájú vagy, és nem elég a vajas-mézes vagy vajas lekváros verzió, akkor nézz majd vissza a blogra, hamarosan ennivalóan finom újabb ötletet leshetsz el.
A kenyértészta elkészítéséhez itt találhatsz ötleteket és segítséget: http://www.nosalty.hu/receptek/kategoria/kenyerek

Egy kosárnyi tapsifüles – jó étvágyat!

rea

Citromos keksz pecsételve

CITROMOS  KEKSZ 
PECSÉTELVE

hozzávalók:
1-2 citrom reszelt héja (nagyságtól függ)
80 g vaj
120 g porcukor
1 tojás
180 g liszt
sütipecsét
kerek sütikiszúró vagy pohár
A vajat a porcukorral, a reszelt citromhéjjal és a tojással eldolgozzuk, majd apránként hozzáadjuk az átszitált lisztet és összegyúrjuk, ezután fél órát hűvös helyen pihentetjük.
A sütőt 180 fokra előmelegítjük (légkeveréses), eközben a tésztát lisztezett deszkán kb. 4-5 mm vastagságúra nyújtjuk, és a lisztezett sütipecsétet óvatosan belenyomjuk, majd eltávolítjuk. 
Ha ezzel készen vagyunk, akkor egy picit nagyobb átmérőjű kiszúróval vagy pohárral kiszaggatjuk a kekszet
 és sütőpapírral kibélelt tepsire sorakoztatjuk őket.
Kb. 10 perc sütési idő után kivesszük a sütőből és a tepsin hagyjuk kihűlni. (Közben a lakás megtelik a finom citromos süti illattal.)
Teával isteni finom, de magában is remek nassolni való.

Ha kedvet kaptál a pecsételgetéshez, a Gasztroshopban beszerezheted hozzá a különböző feliratú pecséteket.
http://gasztroshop.hu/kiszurok_sutipecsetek_70/sutipecsetek_74/sutipecset_home_made_588

(az eredeti recept a sütipecséthez csomagolt Larousse kiadványban francia nyelven szerepel)
Jó sütögetést és jó étvágyat!
Rea

Édes mint a méz

ÉDES   MINT   A   MÉZ

Sűrű de még sziruposan folyós, aranyló színű ragacsos finomság. Milliónyi apró lény szorgos munkájának eredménye, amelyet nem csak ők, hanem mi, sőt Micimackó is előszeretettel fogyaszt, amolyan nyilem-nyalom dolog. Igen, ez a méz!
Sokféle méz létezik és itt most nem szeretnék szakmai dolgokról írni, hiszen nem értek hozzá, csak ezek a csodálatos fotók megragadták a képzeletemet egy rövidke bejegyzés erejéig.
Karácsonyi ajándéknak is tökéletes egy mini üveges méz-válogatás ilyen gusztusos csomagolásban. 
Picurka befőttes üvegek (pl. bébiételes), egy szép faragott mézcsurgató és zsinór vagy szalag kell hozzá, de az üvegekbe valót érdemes  termelőtől vagy piacon beszerezni.
Lépes méz – kicsi koromban, egyik nyáron a nagypapám egy napon hatalmas dunsztos-üvegben lépes mézet hozott haza. Még mindig emlékszem az érzésre, ahogyan a kis sejtek kipukkantak a számban.

Egy egészen különleges csomagolás, a tényleg különleges és ritka méz-fajtáknak.

 Levendula – már mézben is.

 Mézes karácsonyra, vagy csak úgy.
 Teába, cukor helyett – nem csak akkor ha betegek vagyunk.
A kedvenc kínai desszert – a sült banán nekem elképzelhetetlen ha nem tocsog a mézben.

Köszönjük Nektek!

rea