Bojtos – kristályos

Pár perces apróság

  

Az üveglencsés ékszerek mintájára kipróbáltam valamit. Ha van otthon pár régi kristálycsillár darabod elfekvőben akkor nyert ügyed van, de az  ebay-en és alin beszerezhetőek a régi függőkre hasonlító darabok. A kis “kristályok” hátuljára duplaoldalas mintás kartont ragasztottam. A vágott szélt óvatosan összecsiszoltam, wax-al picit áttöröltem, ami védi ám a papírt is.

  

Majd a karácsonyról maradt gyöngykupakokat használva, különféle szalagokból, gyöngyökből bojtokat eszkábáltam – majd egy karikára fűztem őket, így készültek ezek a kulcstartók.

  

Akár egy fiókgombra akasztva, vagy szekrényajtó fogantyúra is tehetjük őket szalaggal. A berendezés és a textíliák színvilágához, stílusához igazodva mutatós apróságot készíthetünk ilyen módon. Nem baj, ha nincs otthon szalag, maradék méteráruból, szakadt régi ruhából is téphetsz/vághatsz csíkokat, a bojtok abból is mutatósak ám.

Milyen is lenne az álomotthonom

Milyen is lenne az álom-otthonom?

amikor elkezdtem ezt a blogot, sok-sok bejegyzés-ötlet kavargott a fejemben, amit szinte azon nyomban meg szerettem volna osztani másokkal. De persze ez lehetetlen! – hiszen ha egy fél tucat lenne belőlem, akkor is kevés lett volna, pedig vannak akiknek belőlem egy is sok :o)
Azóta sok-sok facebook megosztás és blogbejegyzés született, amelyek egyike-másika sikeresebb volt, néhányan pedig érdemtelenül süllyedtek a feledés homályába. Nem szeretek és nem is akarok kritizálni, másról írni, hiszen az nem lenne helyénvaló, sokan akarva-akaratlanul megbántanak másokat – mint gondolom én is – ezért sem osztottam meg olyasmit (tisztelet annak az 1-2 kivételnek, hiszen ezek inkább csak elrettentő példák voltak) amelyeket igazán kritizáltam. Én csupán egy lakberendező vagyok, aki keresi az útját, keresi magát, és azt, hogy mit is csináljon. Így jött a blog ötlete is, amely nekem elsősorban egyfajta naplóként működik, hiszen csak arról írhat az ember amit ismer, amit tud. De akit érdekel, belepillanthat. A több tízezer fotó között rejtőznek azok amelyek igazán kedvesek a számomra, lehet, hogy csak egy-egy apró részlet van rajtuk amely megérintett, de szükség van célokra, hogy tudjuk érdemes küzdeni.
Nekem egy ilyen cél egy új otthon – ki tudja mikor és hol? Én nem, és más sem, de valahol szeretem benne ezt a titokzatosságot is. Azt viszont tudom, hogy milyen lesz, vagyis, hogy most milyennek álmodnám meg.
Hát valami ilyesmi, kommentek nélkül, csak a hangulat kedvéért:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Rea                                                     fotók: pinterest