Itt van az ősz

 

ITT   VAN   AZ   ŐSZ,   ITT   VAN   ÚJRA

 

Néha-néha el kell pakolásznom a “vackaim” között, és a legutóbb amikor feltúrtam mindent mert kerestem valamit, akkor rácsodálkoztam ezekre a hungarocell tojásokra, mert nem is emlékeztem rá, hogy vannak ilyenek nekem. És ha már előkerültek, akkor nem pakoltam vissza, mert láttam a neten egy nagyon jópofa dolgot és ki is próbáltam.

 

Drótra tűztem a darabokat, majd lefestettem egy sötétebb barnás árnyalattal, azonban a szélesebb végét csupaszon hagytam, mert 1: nem pocsékolom a festéket, 2: az úgy is takarva lesz.

 

Miután megszáradt a sötétbarna, rákentem egy világosabb barnás árnyalatú festéket és azt is száradni hagytam.

 

Száradás után picit lekoptattam a festékből itt-ott, és sötét waxot kentem a felületre.

 

A tojásformák szélesebb végébe egy-egy ágdarabot ragasztottam. Miután jól eltűntettem valahová a maradék spárgagombolyagot – egyszerűen nem tudom hol lehet – mást kellett kitalálnom, hogy a makkocskák kis süvege miből legyen.
Nézegettem hozzá a csipkét, farkasfogat is, de egyik sem volt az igazi, azonban a próbán a kis pompomos zsinór jó választásnak bizonyult.

 

A zsinórt egyszerűen rátekertem és ráragasztottam a tojásformákra, a szár felőli oldara.
Nem, nem birkák lettek, pedig majdnem úgy néznek ki, ugye?

 

 

És hogy ne barikáknak nézzenek ki, hanem őszi termésnek, egy rongydarabbal óvatosan sötét waxot maszatoltam rá.
(De ez a módszer ezek szerint alkalmas lesz majd húsvétra is. )
Köszönöm, hogy velem tartottál!
Rea